Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - Az osztrák-magyar közjogi közösség minősítése

AZ OSZTRÁK-MAGYAR KÖZJOGI KÖZÖSSÉG MINŐSÍTÉSE. 4 $ / ugyanúgy, a mint létrejött, ők maguk valamely magasabb államszervezet hozzájárulása nélkül meg is szüntethetik. IV. A mennyire helyes érdemben közjogi irodalmunknak az az egyöntetű megállapítása, hogy a két állam közjogi kapcsolatában egy harmadik magasabbrendü államnak, mint külön közjogi személynek szervezését feltalálni nem lehet, annyira nem kimeritőek az érvek, a melyeket közjogi íróink az ellenkező következtetés megczáfolására érvényesítenek. Közjogi iróink következtetéseikben úgyszólván kizárólag csak a közjogi törvények rendelkezéseiben és a közjogi intézményekben lefektetett elvek konstatálására és az államtani elméletek eszmekörére támaszkodnak s egészen mellőzik a közösség általános jogi értelmének és jelentőségének a jog más területein kiképzett jogintézményekben való vizsgálatát. Az osztrák-magyar monarchia közjogi szerkezetének megértésére nézve azonban kevés biztosat nyújthat, épen azért magában véve nem elégséges az oly egyoldalú viszgálódás, vájjon államszövetségnek vagy szövetséges államnak, personalis vagy reális uniónak kell-e azt minősíteni, mert hisz ezeknek a kategóriái sem egészen megállapodottak és határozottak, úgyhogy e kategóriákat kellene tulajdonképen előbb a monarchia viszonyaihoz idomítva meghatározni. Ebben a kérdésben nézetem szerint tovább kell haladni a jogi közösség értelmének és lényegének vizsgálatával, a mely a monarchia szerkezetének jogi minősítésére nézve a legfőbb támpontot szolgáltatja. A monarchia szerkezetének jogi megitélésénél ugyanis a döntő suly a közösségnek helyes felfogásán és magyarázatán nyugszik, vagyis azon a kérdésen, mit jelent a két államnak egymáshoz való viszonyát illetően az, a midőn a törvény «kö%ös»nek nyilvánít bizonyos főhatalmi tárgyakat s intézésükre «kö^ös» közjogi szerveket létesit, s a midőn a közös ügyek kezelésére nézve is bizonyos módozatokat állapit meg; mert csak ennek felderitésével tudjuk eldönteni, foglaltatik-e már a «közösség* megállapításában eo ipso valamely a közösségi jogkör alanyaként jelentkező önálló jogi személyiség megalkotása vagy sem ? Ebben a kérdésben a vizsgálódás nem szoritkozhatik a közjogi intézmények területére, hanem át kell terjeszkednie más jogágaknak, s különösen a magánjognak területére is, mert itt a közösség jogi alakulatainak leggazdagabb s leginkább kiképzett olyan rendszereivel találkozunk, a melyekben a közösség