Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - Az osztrák-magyar közjogi közösség minősítése

AZ OSZTRÁK-MAGYAR KÖZJOGI KÖZÖSSÉG MINŐSÍTÉSE. 447 \hatalmi jogkör terjedelme sem hagy fenn kétséget arra nézve, hogy a két országcsoport a kiegyezési törvény szerint is az államnak minden attribútumával fel van ruházva, s igy az állam szó mellőzésének nincs különösebb jelentősége. A mi a tbirodalom» kifejezésnek a magyar törvényben való használatát illeti, közjogi iróink tüzetesen kimutatják azt, hogy a magyar törvény ezt a szót nem közjogi, hanem csupán területi értelemben O Felsége egész birtokállományának, vagyis annak az egész területnek megjelölésére használja, a melyre O Felségének uralkodói hatalma kiterjed ; s az 1867 : XII. t.-cz. hivatalos német fordítása is azt nem a Reich, hanem a Monarchie kifejezéssel adja vissza, a mely szónak az uj véderőtörvény kifejezett meghatározása szerint is csupán ilyen területi értelme van (v. ö. ioi2:XXX. t.-cz. 3. §.). Egyébiránt csupán egy kétértelmű szónak nem helyes használata magában véve még nem elegendő alap messzemen ő közjogi elméletnek megalapozására. Ha átvizsgáljuk azokat a szövegrészeket, a hol a törvényben a birodalom kifejezés előfordul, első tekintetre nyilvánvalóvá lesz, hogy a törvény azt nem mint közjogi, hanem csupán mint területi fogalmat abban az értelemben használja, mint a «monarchia» szót vagy ezt a kitételt: «az O Felsége uralkodása alatt álló összes országok» használni szoktuk. Az egyik helyen ugyanis — a hol az különben is csak O Felségének az országgyűléshez intézett szavaiból van idézve — a birodalom biztosságáról és együttmaradásáról van szó (1. a bevezetés 2. bekezdését) ; másik helyen, a hol már az országgyűlés szavaként jelentkezik, arról van szó, hogy O Felsége az alkotmányos kormányzat rendszerét az egész birodalomban (tehát az uralma alatt álló összes országokban vagy egész területen) óhajtja megállapítani, majd a birodalom erejét és hatalmát említi a törvény (1. a bev. }. bekezdését) : később a birodalmi kapcsolathoz tartozó országokról és tartományokról tesz ugyan említést a törvény, de a birodalmi kapcsolat alatt sem érthető más mint az uralkodó személyének azonosságában álló kötelék (bev. 4. bekezdése). Inkább van közjogi szinezete a birodalom szó használatának a törvény 8. §-ában, a hol «a birodalom diplomáciai és kereskedelmi képviseltetéséröl > van szó, a mi már jogi vonatkozású viszonyt jelent. Minthogy azonban itt közvetlenül megelőzi e szót az «Ö Felsége uralkodása alatt álló összes országok* kitétel, s ehhez következtetésképpen kapcsolódik (Ennélfogva . . .) a birodalom kifejezés, nyilvánvaló, hogy itt a birodalom szó sem akar mást jelenteni, mint «az O Felsége uralkodása alatt álló összes országok* kitétel, vagyis a két államot együttesen. Magából e kétértelműségénél fogva nem szabatos kifejezésnek nem eléggé óvatos használatából tehát a magyar kiegyezési törvénynek világos és határozott értelmű rendelkezéseivel ellentétben semmiesetre sem szabad azt a következtetést levonni, hogy a törvényhozó e szó használatával, habár nem -egyenesen és kifejezetten, de legalább is közvetve a birodalom önálló jogi 29*