Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - Az osztrák-magyar közjogi közösség minősítése

AZ OSZTRÁK-MAGYAR KÖZJOGI KÖZÖSSÉG MINŐSÍTÉSE. 44> ugysn a közjogi tcrvény rendelkezéseihez alkalmazkodni, azonban ha a hatóság a hatalom gyakorlásiban eltér a törvénytől, a sértett fél jogát csak annyiban érvényes;; het:, a mennyiben a törvénysértés ellen birói oltalomban részesülő igénye támad. Ily igény vagy ily oltalom hiányában reá nézve a közjogi törvény alig egyéb pusztán erkölcsi erejű elvi kijelentésnél, melynek megtartása jórészt csupán a hatalmi tényezők akaratától függ. Még szembetűnőbb a köz-'ognak ez a jel emvonása azoknál a jogszabályoknál, amelyek az államnak külső, más államokhoz való viszonyait rendezik. Az e téren felmerülő jogi viták eldöntésére csak a légritkát báván közös birói döntő fórum szervezve, s e ibrum döntése Is a döntés kikényszerítésére képes felsőbb hatalom hiányában az államok önkéntes alkalmazkodására s azokra a közvetett kényszerítő eszközökre van utalva, a melyekkel az egyik állam a másikkal szemben saiát erejében és hatalmában rendelkezik. Epén azért két oly állam viszonyainak rendezésében, a melyek egv fejedelem uralma alatt állanak, ily dCntő és kényszerítő fórumként számos vonatkozásban maga az uralkodó szerepel, s ennek megnövelt fejedé.mi hatalmában van meg a kiegyenlitő ellensúlya azoknak a súrlódásoknak és cl erteteknek, a melyek a két állam között a közös érdekű ügyekben relmerúlhetrerc A közjogi törvény ennélfogva a hatalmi erőtényezőknek csak fogyatékos szankciókkal ellátott rendezője. S bár a jog eszméje a maga erkölcsi súlyával a hatalmi tényezőkkel szemben is nagy ellensúlyozó és kényszerítő erőt képvisel, egymagában nem képes a küzdelemben álló erők között nyugodt jogállapotot teremteni. A politikai hatalmi tényezők természetében rejlik az. hogy a jogállapottal szemben is érvényesülni törekszenek, s mert a nver$ erő állandó és nyugodt helyzetet létesíteni és fenntartani magában szintén nem képes, a hatalxi tényezők igyekszenek érvényesülésükre azt az erkölcsi alapot is megteremteni, a melyet a törvényben megvalósult ioeelv nyújt. A mennyiben tehát a fennálló jog a hatalmi erők tényleges állapotának vagy törekvésük irányának meg nem felel, a hatalmi tényező fekszik azt a tényleges erőviszonyoknak és czél:a'nak megfelelően magyarázn: s a szükséghez képest átalakítani. Innét van az, hogy közjogi törvények értelmezésénél oly gyakran találkozunk az ob:ektivitás hiányával s bizonyos hatalmi czélokat és törekvéseket szolgáló irányzatos magyarázatokkal és ;erditésekkel vagy pedig a íönénynyel szemben az erőknek olyan tényleges érvényesülésével, vagy erre irányuló törekvésével, a mely a törvény kifejezett rendelkezéseinek vagy szellemének meg nem felel vagy épen azokkal egyenes ellentétben áll. Ha ily melléktekintetek és politikai czélzatosság nélkül teljesen tárgyilagosan olvassuk és értelmezzük az Ausztria és Magyarország közjogi viszonyát rendező alaptörvényeket, ezek rendelkezései alapján a következő ket állapithatjuk meg. jogállam. XV. HL 7—i. £ 29