Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - A szabadalmi törvénytervezet

45 2 nr BECK. HUGÓ oly előzetes megállapodást létesít, hogy a jövőbeli találmánya után kárpótlás fejében havi fix ioo koronát kap ellenértékül. A tervezet szerint ez meg van engedve, mert nem joghatálytalan a kárpótlás összegének az alkalmaztatási szerződésben előre fix összegben való megállapítása. Ily helyzetnek a megteremtése nem egyeztethető össze az igazsággal, a méltányossággal és azzal a közérdekkel, mely szerint a munkaadónak és alkalmazottnak érdekei, anyagi előnyei egyaránt figyelembe veendők. Helyesnek tartom a tervezetnek azt a kötelező szabályát, a mely a feltaláló alkalmazottnak erkölcsi előnyeit tekintetbe veszi és biztosítja. (Ld. e tekintetben 1909. évi november 6-án. tartott jogászegyleti előadásomat.) A tervezet újításként a kényszerengedély kérdését szabályozza. Altalánosságban vitás lehet, hogy czélszerü és szükséges-e a használati kényszernek megteremtése. Én a magam részéről' ennek a kérdésnek szabályozását kivánatosnak tartom legfőkép azért, mert igaz ugyan, hogy a szabadalomtulajdonos szabadalmának megvalósítása tekintetében kizárólagos joggal bír, de kétségtelen az is, hogy fennforoghatnak oly fontos iparfejlesztési és egyéb közérdekű szempontok, melyek a szabadalomtulajdonosra azt az elhárithatlan kötelezettséget rójják, hogy ezekre való tekintettel a szabadalmat vagy valósitsa meg vagy pedig, ha azt megvalósítani vonakodik avagy arra nem képes, mód és alkalom nyujtassék annak egyébkénti megvalósítására. E szempontok figyelembevétele mellett általánosságban helyesnek tartom a tervezetnek azt a rendelkezését, mely szerint abban az esetben, ha a szabadalomtulajdonos vonakodik a találmány használatát másnak átengedni, a használat megadása pedig közérdekből kívánatos, ezt az engedélyt a szabadalmi hivatal kérelemre megadhatja. Hiányosnak tartom azonban ezt a rendelkezést két szempontból. Kétségtelen ugyanis, hogy a szabadalomtulajdonosra