Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - A forgalmi tilalmak, joggátló intézkedések és hadikárok kezelése a békekötésnél

Dí FRANZ KLEIN juk most már egyszerre mint jogi meggyőződésünket vagy a méltányosság parancsát odaállíthatni. Az is alig javítana a helyzeten, ha azt állitanók, hogy a késedelmi kamatok megtagadásával csupán mintegy az ellenséges rendszabályokban rejlő igazságtalanságot akartuk büntetni. Akkor mindenesetre jó lett volna ezt annak idején kifejezetten megmondani. Lehetséges, hogy épen ellenségeink teszik meg nekünk azt a szívességet, hogy kiszabadítanak ebből a magunk állította csapdából. Különösen Angliáról hiszik, hogy ragaszkodni fog a késedelmi kamatokhoz, akár mint viszonos teljesítéshez, akár pedig mint az általunk támasztott követelések ellenértékéhez. A késedelmi kamatok kérdését ezek szerint politikai kérdés gyanánt vagyis a szerint kell majd eldönteni, hogy az összes körülmények mérlegelésével mi az a viszonylag legkedvezőbb, a mit elérhetünk. E mellett nem szabad szem elől téveszteni, hogy nálunk ugy az állami, mint a magángazdaság szempontjából szabályként több a kivételes kötelezettség, mint a követelés. Másként áll a dolog az elévüléssel. Aligha lesz lehetséges kiszámítani, hogy az elévülés félbeszakítása hozna-e nagyobb nyereséget a mi lakosságunknak vagy a félbeszakítás mellőzése a szerint, a mint abból indulunk ki, hogy a külfölddel szemben el van adósodva, avagy pedig abból, hogy több követelése van a külföld irányában. Még a kimondott adósállamokra nézve is ugy jog- mint gazdaságpolitikai szempontból ajánlatosabb lesz, ha a háborút mint az elévülést félbeszakító okot kezelik akár azzal az indokolással, hogy a kereskedelmi tilalmak és a perképesség elvesztése, akár azzal, hogy a háborúból származott számos más ilyen korlát akadályozta meg a joggyakorlást. Erre nézve a jogászok véleményei is meglehetősen megegyeznek. A mi az elévülésre áll, az általánosságban a perindítási és a záros határidőkre is alkalmazható. Most még néhány megjegyzést akarok tenni arról, hogy milyen pénznemben kell a teljesítésnek történni, ha az adósviszony a háborún tul a békeidőbe is átnyúlik. Joggal tekintik