Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - A forgalmi tilalmak, joggátló intézkedések és hadikárok kezelése a békekötésnél

DE KRANZ KLEIN Minthogy a háborús intézkedések törvények vagy legalább is kötelező állami jogszabályok alakjában jelennek meg, közel fekszik, hogy a békés állapotokba való visszahelyezést jogi kérdésnek tekintsük. Nem szabad azonban mindazt, a mit a jogalkotó hatalom az alkotmányszerü jogszabály előirt alakjában megparancsol, tartalmilag, anyagilag is jognak tekinteni. Nekünk eddig az volt a nézetünk — s a német Reichsgericht egyik ítéletében ugyan e nézet hivének vallotta magát — hogy csak az államok és hadseregeik viselnek hadat és állanak háborúban, a nem harczoló ellenséges külföldiek azonban még a háború közepette is «a polgári jog tekintetében a belföldiekkel egyenlő elbánásban részesülnek éppen oly mértékben, mint a háború előtt.» Mivel még ma is ez a meggyőződésünk, ellenfeleink háborús rendelkezéseit tartalmuk tekintetében jognak, igazi jogszabálynak el nem ismerhetjük. A mi fogalmaink szerint a jog egyértelmű az erkölcscsel és attól elválaszthatatlan. Csupán külön sanctió által külsőleg, jobban kiemelt, hangsúlyozott erkölcs. Az olyan rendelkezések azonban, a melyek által szerzett jogokat hatalmi vágyból, gyűlöletből és irigységből megsemmisítenek és megsértenek, a bizalomnak és tisztességnek mindenütt magasra tartott kötelességét tagadásba veszik és az államok közti gyűlölettel meg nem elégedve az egymással küzdő államok alattvalói között is gyűlölséget szitának, sőt őket egyenesen kölcsönös ellenségeskedésre kényszeritik, az ilyen rendelkezések erkölcstelenek és a czivilizáczió és művelődés arczúlcsapásai. Ép oly kevéssé jogszabályok, a mint nem válik joggá a nemzetközi jog vitán kivül álló tételeinek lelkiismeretlen megszegése az által, hogy egy «order in council» alakját ölti fel. Nem jogszabály a% ilyen intézkedés, hanem baj. De sajnos olyan baj, a melyet nem lehet meg nem történtté tenni s ez ellen érzelmi momentumok hiába tiltakoznak. Ezzel a roszszal mint létező ténynyel kell számolni. Nincs ellene más eszköz, mint hátrányos hatásainak lehető helyrehozása és gyengitése. Ez a józan czélszerü-