Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - A forgalmi tilalmak, joggátló intézkedések és hadikárok kezelése a békekötésnél

A FORGALMI TILALMAK A BÉKEKÖTÉSNÉL. 4O7 eddig tett háborús rendelkezéseiről, s hosszabb magyarázat nélkül is belátható, hogy mit szenvedett, mennyire hanyatlott ezek következtében a nemzetközi jog, a mely a háború előtt eddigi fejlődésének úgyszólván a tetőpontját érte el. Ellenségeinknek ezeket a futólag vázolt gazdasági rendszabályait elsősorban hadi eszköznek kell tekinteni. A forgalmi és kereskedelmi tilalmak abban a régi angol-amerikai nézetben gyökereznek, hogy a háborúban az ellenségnek a kereskedelmét és a vagyonát is el kell pusztítani és igy kell őt békére kényszeríteni. Az ellenséges ország lakosságának, gazdaságának és kereskedelmének megkárosítása — mondja egy modern angol író — olyan fegyver, a mely nem kevésbbé halálos, mint a golyó és a gránátok. A felsorolt ellenséges rendszabályok mind abból indulnak ki, hogy a haderőnek katonai munkáját támogatják, a mennyiben, ha önmagukban nem is alkalmasak arra, hogy az ellenfelet gazdaságilag tönkretegyék, mégis megtámadják az ellenséges állam gazdasági életét és különösen hitelgazdaságát, a mely a mai időben kétszeresen érzékeny. Itt is evés közben jött meg az étvágy: e háborús rendelkezések sokoldalú alkalmazhatóságát ellenfeleink is csak az idők folyamán látták teljesen át. így lett belőlük az, a mit Amerikában és Angliában patent gyógyszernek vagy patent szerszámnak neveznek : oly eszköz, a mely mindenre jó olyan szerszám, a melyet a legkülönbözőbb czélokra lehet felhasználni. Nem mondhatunk mást, mint azt, hogy az ellenséges államok vezető férfiai és segítőtársaik csodálatos ravaszsággal és művészettel értettek ahhoz, hogy az angoloknak a háborúról vallott felfogását a modern államközi gazdasági és forgalmi szervezet minden ágára alkalmazzák és mindama közelebbi és távolabbi czélok szolgálatába állítsák, a melyek a háborús helyzetből folynak. Mert most ellenfeleink arra törekesznek, hogy ezekkel az intézkedésekkel elsősorban a saját pénzügyi rendjüket, a saját erejüket fenntartsák, fizetési mérlegüket védelmezzék és