Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám - Az új jövedéki bűnvádi eljárás

BÍRÓI GYAKORLAT. 2. pontja alapján a büntetés a törvény által vont kereten belül fel nem emelhető és le nem szállítható. Bár ez alapvető tétel tekintetében ingadozás egyáltalában nincsen : az ebben megnyilatkozó felfogáshoz már nem következetesen ragaszkodik a gyakorlat. Nem konsequens t. i. a gyakorlat abban a tekintetben, hogy e semmiségi ok keretében, mennyiben tehető revízió tárgyává, főként a mellékbüntetések tekintetében, a büntetéskiszabás érdeme.* Ezen a téren az ingadozás még mindig nem szűnt meg. A legrövidebb időközben látnak napvilágot döntések, a melyekben a C. ellentétes álláspontot foglal el. így a B. T. K. 93. §-ának helytelen alkalmazása okából bejelentett semmiségi panasz egy esetben a 385. §. 2. pontjára alapitottnak vétetett (B. D. VII. 69.); ellenben más esetben azt mondotta ki a C, hogy a 93. §. alkalmazásának mellőzése semmiségi okot nem képez (B. D. VII. 2.).** Egy esetben érdemileg felülvizsgálta a C. a hivatás gyakorlásától való eltiltást (B J. T. LXVI. 67.) ; más esetben elzárkózik a revízió elől, mert a mellékbüntetés alkalmazását a törvény a birói belátásra bízza CB. D. VII 182.). Érdemben gyakorolt revíziót a C. abban az irányban, hogy a mellékbüntetés a B. T. K. 54. §-a alapján helyesen mellőztetett-e (B. D. VIII. 228.) ; mig néhány év előtt a revízió elől elzárkózott (B. J. T. LIX. 311.). Ellenben egy több év előtti (B. J. T. LXIII. 235.) határozatnak felel meg az a döntés, mely szerint a B. T. K. 64. §-a szerinti kiutasítás kérdése érdemi revízió tárgyává tétetett (B. J. T. LXVI. 280.). E részben megjegyzem, hogy a mennyiben a foglalkozástól való eltiltásra s a mellékbüntetés kiszabására vonatkozó döntés nem képezheti revízió tárgyát: ugy következetlenség nélkül nem tehető érdemi revízió tárgyává a kiutasítás kérdésében hozott határozat sem. E kérdésekben tehát kialakult és határozott joggyakorlatról szó nem lehet. Ezzel szemben az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság beszámítása körül folytatott régebbi gyakorlatnak felel meg s igy a következetesség szempontjából nem eshet kifogás alá a határozat, me'y szerint a fiatalkorú őrizetben tartásának beszámítása kérdésében érvényesített semmiségi panasz e törvényhely alapján biráltatott el (B. J. T. LXVII. 41.). 287. §. Csupán a büntetés súlyosbítására irányuló perorvoslattal a minősítés megtámadva nincsen. A minősités tehát vádlott javára jogerőre * Világosan s a törvény rendelkezésének megfelelően fejti ki e kérdést Vargha Ferenc? (Kommentár III. 46., 47.). ** L. e kérdésben Kántor Győ\6 J. T. K. 1905. év 589.