Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám - Az új jövedéki bűnvádi eljárás

MAGYAR JOGÁSZEGYLET. a német jog átvételét, hanem az érdekek kiegyenlitétét czélzó uj és tökéletesebb jog alkotását czélozza. Magyar részről Nagy Ferenc^, Vámbéry Rus\tem és S\ladits Károly szólaltak fel, mindhárom felszólalásban kifejezést nyert az a nézet, hogy még a forgalmi jog terén is számolni kell a nemzeti sajátságokkal és különleges viszonyokkal. Ezenfelül Nagy Ferenc^ különösen kiemelte, hogy lehetőleg nagy jogterületekre nemzetközi szer, ződések utján alkottassék meg az egységes váltó- és csekkjog és kifejtette, hogy az uj joghoz való csatlakozásra nemcsak többi szövetséges társainkat, hanem a neutrális államokat is meg kellene nyernünk. Vámbéry Rus^tem részletes programmot adott, a melylyel a n agyar jogviszonyok ismeretének terjesztésére törekednünk kell ; ezt a czélt fogja szolgálni a Berlinben és Bécsben szervezendő magyar jogi könyvtár, valamint a tájékoztató munka kiadása, a mely a magyar jogot és annak a német joghoz való viszonyát népszerű módon ismerteti meg. E czél elérésére a Jogállam legközelebb egy német nyelvű füzetet ad ki, a melyben a legkiválóbb magyar jogi irók ismertetik a német jogászokat különösen érdeklő magyar jogviszonyokat. A berlini tárgyalások harmadik és nem kevésbé fontos részének tekintjük azt az eszmecserét, a melyet a német jogászgyülés választmánya a magyar jogászegylet elnökségével folytatott. A választmány Gierke elnöklete alatt ugyanis elhatározta, hogy a kereskedelmi és forgalmi jog terén a jogközeledés kérdésével behatóan és tudományosan fog foglalkozni. Nehogy azonban e fontos kérdésben egyoldalúan járjon el, a kérdéseket megvitatás és állásfoglalás végett a magyar jogászegyletnek megküldik és egyúttal az elfogadott kérdésekre előadók kijelölését is kérik. Végleges határozat e kérdésben sem jött létre. A magyar jogászegylet elnöke csak annyit jelenlett ki, hogy az egylettel írásban közölt indítványokat a választmány elé fogja terjeszteni. A berlini nagysikerű látogatás méltó visszhangja volt Klein Ferenc^ április 15-iki előadása a Magyar Jogászegyletben. Klein Ferencz tudományos és közéleti jelentőségéhez méltó volt az a fogadtatás, a melyben őt politikai, tudományos és jogászvilágunk legkiválóbbjai részesítették. Az előadó mindenekelőtt áttekinthető, világos képét adta azoknak a gazdasági intézkedéseknek, a melyeket ellenségeink a hágai egyezmény betűinek és szellemének megsértésével polgárainkkal szemben életbe léptettek. Mindezeket az a szándék jellemzi, hogy békés állampolgárok gazdasági károsítása utján katonai czéljaikat támogassák. Habár ez intézkedések jogosságát sohasem ismerhetjük el, mégis foglalkoznunk kell azzal, hogy a béketárgyalások alkalmával mily módon állithatjuk helyre a megzavart egyensúlyt és mennyiben hozhatók helyre az ezek által okozott óriási károk. A kibontakozás útját az előadó a kölcsönös méltányosságban keresi. A kereskedelmi tilalmaknak persze meg kell szűnniük, de az üzletkötési tilalom utólagos megsemmisítését alig érhetjük el. A háború előtt kötött ügyletek helyreállítását pedig az fogja megnehezíteni, hogy a háború után Jogállam. XV. évf. 5—6. f. 24.