Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)
1916 / 5-6. szám - A semmiségi panasz a katonai bűnvádi perrendtartásban
A SEMMISSÉGI PANASZ A KAT. BŰNVÁDI PERRENDTARTÁSBAN. 34 I lényeges arra a körülményre, hogy a szakértők baleset lehetőségét teljesen kizárják, egyáltalában ki nem terjeszkedik. Önmagának ellentmondó, mikor egyfelől kijelenti, hogy nem ad hitelt a vádlott védekezésének, mely szerint a baleset véletlenségből származott és másfelől mégis azt mondja, hogy a vádlottat nem terheli alanyi bűnösség, mert tettét elmezavarodásban követte el. Az ítélet lényeges ellentmondásba jut a nyomozási jegyzőkönyvvel, mert az az állítása, hogy a vádlott az orvos vallomása szerint elmezavarodásban volt, a jegyzőkönyvben nem fordul elő, hanem ez csupán annyit mond, hogy a vádlott a lövést illető, nyilván valótlan első állítását azzal igyekezett magyarázni, hogy meg volt zavarodva. Az ítélet végül beleütközik az eljárásnak a bűnvádi üldözésre vonatkozó alapelvébe (KBP. 4. §.) és semmis azért, mert a vádlónak egy fontos tanú, a járási orvos, személyes megidézésére vonatkozó indítványát elutasította, jóllehet az eljárás a főtárgyalási szakban a közvetlenség elvén épül fel és a haditörvényszék a jegyzőkönyv felolvasásával csupán a KBP. 288. §-ában kimerítően felsorolt esetekben elégedhetik meg, az orvos túlterheltségéről szóló csendőrségi jelentés alapján azonban nem lett volna szabad minden további nélkül arra a következtetésre jutnia, hogy az említett tanú megjelenése nem látszik megvalósíthatónak. Az ítélet ellen tehát a KBP. 358. §-ának 4. és pontjában meghatározott semmisségi okok voltak érvényesitendők. Minden érvényesített semmisségi okot ténykörülményére nézve világosan és határozottan meg kell jelölni. A semmisségi panasznak csupán az illető pont szerinti megjelölése a KBP. 3^8. §-ának 6., 7. és 8. pontjában meghatározott semmisségi okok tekintetében esetleg elég lehet, mert ezek a pontok csak egy-egy semmisségi okot tárgyalnak, t. i. a bíróság hatáskörére, a vád nem teljes elbírálására, illetve túllépésére vonatkozó semmisségi okot, úgyhogy ezeknek az okoknak idézésénél kétség alig támadhat, ha tudniillik a vád vagy az itélet egyetlenegy tettre vonatkozik. A KBP. 358. §-ában meghatározott összes