Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám - A gazdasági háború jogi fegyvertára

A GAZDASÁGI HÁBORÚ JOGI FEGYVERTÁRA. 333 kormány mondja, hanem zsaroló természetűek. Ezzel szemben bizonyos hidegvért tanusithatunk, mert viszont Franciaországban az 1903 -íki osztrák statisztika szerint kb. 3 milliárd fix kamatozású értékpapírunk, Angliában pedig kb. 300 millió értékű van. Meg kell most már vizsgálnunk azt a kérdést, vájjon a nemzetközi jog elmélete és gyakorlata szerint a háború kitörése csakugyan jogtalanokká teszi-e az ellenséges alattvalókat; mert ezen dől el az a további kérdés, hogy a nemzetközi jog szempontjából az entente államai jogosan jártak-e el, midőn az ellenséges alattvalók magánjogai és javai ellen súlyos támadásokat intéztek, azt állítván, hogy a hadijog ezt megengedi. 1839-ben jelent meg Londonban Wm. Oke Manningnak könyve, a nemzetközi jog magyarázata czimen. Oke Manning teljesen angol és teljesen insuláris; könyve a párisi deklaráczió előtt jelent meg és pl. egész erkölcsi felháborodással beszél arról, hogy vannak eretnekek, a kik azt követelik, hogy ellenséges áru semleges hajón ne legyen elkobozható. Ő abból indul ki, hogy ha háború tör ki két állam között, az összes alattvalói az egyik államnak ellenségei lesznek a másik hadviselő összes alattvalóinak. Kiindul továbbá abból, hogy az államnak föltétlen joga van az ellenséges alattvalók javait elkobozni. De már ő is megjegyzi, hogy a gyakorlat nagyon enyhitett e szabályon és egy csomó példát emlit, a melyekből kitűnik, hogy a gyakorlat a szabálynak ép ellenkezője. Manning megállapitja, hogy a Magna Charta szerint az ellenséges állam alattvalóival ugy kell bánni, mint az ellenséges állam bánik a mieinkkel. 1483-ban XI. Lajos megengedte a Hanza városok polgárainak, hogy szabadon maradhatnak birtokaiban egy évvel a háború kitörése utánig, személyük és javaik teljes védelme alatt. A XVI. században a kereskedelmi szerződésekben általában kikötötték, hogy 3 hónaptól 2 évig terjedő időtartamon belül az ellenséges államok alattvalói zaklatás nélkül maradhatnak a háború kitörése után ügyeik elintézése czéljából és e végből békében távozhatnak. Nemcsak a Jogállam. XV. évi. 5—6. f. 22