Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám - A gazdasági háború jogi fegyvertára

32Ó D? JACOBI ANDOR íme az entente a tengeri hadijog szabályait is számos ponton megszegi.* Meg kell még jegyeznem, hogy miután Angliára a német tengerentúli kereskedelem tönkretétele fontos, mind e rendszabályokat még kiegésziti a fekete listák rendszere, a melyre Anglia azokat a külföldi czégeket helyezi, a melyek ellenséges czégekkel kereskednek és a melyekkel az érintkezést szintén megtiltja, ugy a semleges államokban Anglia által gyakorolt gazdasági ellenőrzés rendszerét, behozatali és kiviteli trösztök utján. IV. Az ellenséges tábor fent ösmertetett intézkedései vájjon minő hatást váltottak ki a középhatalmaknál? Bizonyos ellenintézkedésekkel válaszolni kellett, azonban bizonyos, hogy a Németbirodalom, Ausztria és Magyarország intézkedései mélyen alatta maradnak az ellenséges intézkedéseknek keménység tekintetében. Közös jellemvonásuk ez intézkedéseknek, hogy csupán visszatorláskép foganatosíttatnak. i. A németbirodalmi gyűlés 1914 aug. 4-iki ülésébőlr nyilván előrelátva az angol-franczia-orosz atroczitásokat, felhatalmazást adott az országos központi hatóságoknak, hogy a birodalmi kanczellár hozzájárulásával oly vállalatok, vagy azok fiókjaikra, a melyek az ellenséges külföldről irányittatnak, vagy a melyeknek jövedelmei egészben vagy részben az ellenséges külföldnek szolgáltattatnak ki, felügyelőket nevezzenek ki, a kiknek feladatuk arra vigyázni, hogy az üzem ne a nemzeti érdekekkel ellentétben vezettessék. A íelügyelőknek joguk van az: egész ügyvitelt ellenőrizni. Pénz vagy más javak az ellenséges külföldre ki nem vihetők, esetleg a jogosultak javára a Reichsbanknál teendők le. E felügyelet nyilván igen enyhe. Időközben megjelentek az angol, franczia és orosz jogfosztó rendeletek. 1914 november 26-ikán tehát kénytelen volt a német kormány rendeletet kiadni, a melylyel kifejezetten * Legu,abban Anglia a L. D. 19. g-át is számára nem létezőnek jelentette ki.