Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 1-2. szám - Az állam hadi ereje ellen irányuló bűntett

i8 Dí RICHÁRD PKESSBU RGER lése, a jelszó tudtuladása, a szükséges előőrsök kiállításának elmulasztása vagy más effélék által veszélyezteti. A K.. B. T. azonban e helyütt kérdésünk szempontjából kiválóan tanulságos módon különböztet: ha ugyanis a 273. §. a) és b) pontjában megjelölt valamely kötelességsértés — bár nem árulásí szándékból - - de mégis oly körülmények között történt, hogy feltehető volt, miszerint a titok az ellenségnek tudomására juthatna és ezenfelül abból, a mit az ellenfél ez által megtudott, nagy hátrány keletkezett, — «a bűnös agyonlövés általi halállal büntetendő». Itt tehát a törvény a dolus eventualis kivételes esetét egy culposus bűncselekménynél (K. B. T. 2. §.) azért, hogy az eredményért való felelősséget megállapítsa, kifejezetten szabályozza. Épen ily kifejezetten ismeri azonban el azt, hogy sem a tett, sem az eredmény nem elegendő bizonyíték az árulás czélzatának megállapításához. Ha annak tudata és felismerése, hogy valamely cselekményből bizonyos, a tettes czélzatába előre fel nem vett káros eredmény előáll/?^/, elégséges volna, akkor ez a büntetőjogban elfogadott bünösségi alakok, a gonosz szándék és a gondatlanság közt való különböztetés végét jelentené. A soffőr, a ki teljes gyorsasággal száguld végig egy város népes utczáin, egészen jól tudja, hogy személyek életére és biztonságára veszélyt idézhet elő: mindazonáltal még soha senkinek nem jutott eszébe, hogy a kocsivezetőt, a kinek irama vagy ügyetlensége egy arramenő ember halálát okozta, gyilkosságért kellene megbüntetni. Az ítélet főérveit a K. B. T. 327. §-ának fentebb idézett utolsó mondatából meríti és azt mondja: lehet, hogy az eszközök, a melyeket a hadseregszállitó használt, más büntetendő cselekményt állapítanak meg; czélzata azonban a véderő kárositására irányult, mert az alkalmazott eszközökből ez a czélzat tűnik ki. Ezzel az Ítélet a törvény gondolatát épen visszájára fordítja. A törvényhozó azt akarta mondani: nem az eszközök és nem az eredmény irányadó, hanem a czélzat; az