Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám - A gazdasági háború jogi fegyvertára

A GAZDASÁGI HÁBORÚ JOGI FEGYVERTÁRA. nemzetközi jogi felfogásán alapszik és azon, hogy mit értenek ők háború és a háborúnak nemzetközi jogi kihatásai alatt. A Whectton felfogását, a mely szerint a háború ellenségekké teszi kölcsönösen az egyes alattvalókat és a Westlakeét, a mely szerint az állam és az ellenséges állam alattvalói lépnek egymással ellenséges viszonyba, már föntebb ismertettem. Az angolamerikai elmélet e két kitűnősége csak rég meggyökerezett fölfogásnak szolgál szócsövül, a régi római jog embertelenségét — hogy az ellenséges polgár: vogelfrei —- nemzetközi jog gyanánt tanitotta tovább Bynkershoek. Már enyhítése volt ennek a felfogásnak, de azért csak szelídebb ivadéka, a mely szerint a háború megtilt minden békés érintkezést, kereskedést az ellenséges államok alattvalói között, megszünteti pusztán ez okból az ellenséggel kötött szerződéseket, annak magánjogait és megfosztja őt attól, hogy a polgári jogsegélyhez folyamodjék. A legtömörebben Bvnkershoek. következő mondata fejezi ki ezt a jogfelfogást: Quamvis autem nulla speciális sit commerciorum prohibitio, ipso tamen jure belli commercia sunt vetita. Ez az a dogma, a mely Sir Walter Scotton, Kenten, Storyn, Wheatonon keresztül az angol hadijog vezető tétele lett és ebből a törzsből fakadnak a mai angol tilalmi rendszer pontosan kidolgozott szabványai. A Bynkershoek felfogásában kétségtelenül volt logika. Mert hiszen szerinte minek az ellenséggel való kereskedés, midőn tulajdonai amúgy is a mi zsákmányunkká válnak tengeren és szárazon r S minek neki megadni a polgári jogsegélyt, midőn nincs, a mit követelhetne, mindene elkobzandó lévén? De ha egyszer a magántulajdon sérthetetlenségének elvi alapjára helyezkedünk és évszázados haladás kigunyolása- volna, ha ezt nem tennők, akkor a magánjogviszonyoknak az a kettévágása, a mely az ellenséges külföldivel való minden kereskedelem és érintkezés föltétlen tilalmadásában ált, elavult csökevény az európai nemzetközi jog szervezetén. A jogfejlődés hullámzásokat mutat. 1756-ban Svédország