Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám

WLASSICS GYULA. 277 kérelemnek: A biróság sem tulajdonit a konkrét jogesetben tárgyánál és körülményeinél fogva az 1911-ben hozott alakilag jogerős határozatnak oly anyagi jogerejüséget, mely a kérelem ujabb megvizsgálását feltétlenül kizárná, s ennélfogva az ügy érdemi megvizsgálásába bocsátkozott és a törvényhatósági bizottság határozatát megváltoztatva, a panasznak helyt ad; még pedig azért, mert a panaszló az újólag előterjesztett kérelmet azzal indokolja, hogy a bemutatott orvosi bizonylat tanúsága szerint a panaszló szabad elhatározási képességgel a mulasztások elkövetése idején nem rendelkezett, következőleg a beszámithatóság hiánya miatt a fegyelmi eljárás során kiderült mulasztások nem róhatók terhére; ily tényállás mellett a fegyelmi eljárás megszüntetését a biróság egyértékünek tekintve a teljes felmentéssel, jogosnak itélte a panaszosnak azt az igényét, hogy a fegyelmi eljárás alatt visszatartott illetménye kiszolgáltassák. Egy más határozatában (18035/914. P. sz.) a pénzügyi osztály a jogerőt a fél érdekében hangsúlyozza, holott rendesen illetékügyekben a pénzügyigazgatóság hivatkozik a jogerőre és a fél vitatja azt, hogy íelebbezése tulajdonképen uj kérelem. Wlassics Gyula a jogerőn kivül még egy másik alapvető eljárási kérdést tett szóvá az irodalomban (Perjogi alapelvek a közigazgatási bíráskodásban. Jogállam XII. évf. 1. füzet), a tárgyalási ebnek a kérdését. A tárgyalási elv lényegében két elvben valósul meg; az egyik a felek rendelkezési joga a per felett, a másik a biróság kötöttsége a felek kérelméhez. Közigazgatási bírósági eljárási szabályaink az első elvtől lényegesen eltérnek, a mennyiben a közigazgatási perben a magánfél a tárgyalásnak csak annyiban ura, hogy annak megkezdése előtt panaszát visszavonhatja; mihelyt a tárgyalás megindult, a biróság függetlenül a felek esetleges visszavonási nyilatkozataitól, távolmaradásától vagy megjelenésétől, dönti el a pert; egyességet a felek egyáltalában nem, vagy pedig csak a biróság hozzájárulásával köthetnek. E rendelkezésekben kifejezésre jut, hogy a közigazgatási perben nem a felek