Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám

HARRER FERENCZ nak megteremtése, irányítja Wrassics Gyulát abban az intenzív és nagy értékű munkában, melyet a közigazgatási biróság intézményére vonatkozó általános kérdésekre nézve a szakirodalomban s elsősorban e folyóiratban, a kormányhoz intézett emlékirataiban és a Tudományos Akadémiában végzett működésében kifejtett és ma is kifejt. Ez a vezető gondolat természetszerűleg az eljárás terén elsősorban a jogerő kérdéséhez, a szervezet körében pedig a jogegységi tanács és az alsóbbfoku közigazgatási biróság intézményéhez juttatja el. a) Wlassics Gyulának a közigazgatási jogi jogerőre vonatkozó fejtegetései 'Jogerő a közigazgatási intézkedések területén. Jogállam X. évf. i. fűz.) a következőkben foglalhatók össze: A polgári perjog és a magánjog teremtette jogerő intézményét a közigazgatási jog sem nélkülözheti, mert a közigazgatási hatóság is jogot szolgáltat; mivel pedig az állam az öszszesség érdekében mindjobban beleavatkozik az állampolgárok érdekszférájába, a jogi intézmények mindinkább tért foglalnak a közigazgatási jog területén is és következéskép a közigazgatási jogszolgáltatás mezeje egyre szélesedik. Ott, a hol a közigazgatási jog lényegében magánjogi viszonyt szabályoz, a mi gyakori, a jogerő intézménye magánés polgári perjogi értelemben való alkalmazásának tág tere nyílik, de minél inkább távolodik a közigazgatási viszony a magánjogi viszony tartalmától, annál inkább szorul a magánjogi, illetve a polgári perjogi jogerő intézménye közérdek követelte módosulásra. A legszélsőbben érvényesül a közérdek szempontja a jogerő intézményével szemben az u. n. diszkreczionárius közigazgatás terén, a hol a hatóság a czélszerüség és méltányosság szempontjai szerint határoz, a nélkül, hogy működése az egyesek jogait érintené; közkeletű tétel, hogy itt a jogerő hatásainak nincs tere. A közigazgatási jog egyéb mezején a jogbiztonság követelménye parancsolólag lép fel a jogerejüség intézményes érvé-