Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám

WLASSICS GYULA. 27 I ságot az Ítélkezés formájában, a második a tárgyilagosságot az Ítélkezés lényegében és a rendszerességet a birói intézmény szervezetében; mindhárom megteremtése a legmagasabb szellemi kvalitásokkal végzett czéltudatos és fáradhatatlan munkát követel. És erre a munkára vállalkozott tökéletes felszereléssel Wlassics Gyula. I. Bármily jelentősek is legyenek a közigazgatási bíróság szervezetére vonatkozó reformok és a közigazgatási bíróságnak a közigazgatásra, a kormányzatra és a törvényhozásra való hatása, az elnöki működés legközvetlenebbül mégis a bíróság joggyakorlatában nyilvánul meg. Természetesen itt a birálat általános eredményeképen csak néhány jellemvonás szűrhető le, de ép ez a néhány jellemvonás mutatja azt a szinvonalat, melyen az ítélkezés áll. Önként értetődik, hogy e végből nem bocsátkozhatunk a közigazgatási bíróság utolsó tíz évi joggyakorlatának, sőt még az elvi határozatokként kiadott gyűjteményeknek ismertetésébe sem, hanem arra kell szorítkoznunk, hogy a bíróság legjelentősebb termékeit és a melyeknek keletkezésében épen legnagyobb mértékben érvényesül az elnök, a döntvényeket, s ezek közül is csak a jelentősebbeket ismertessük röviden. Közigazgatási döntvények. A XV. döntvény kimondja, hogy a fiumei községi cselekvő választóképességnek kelléke az ottani községi illetőség, s enélkül nem lehet választó az, a kinek egyébként megvan az a minősítése, melyet a fiumei statútum a választói joghoz füz. E döntvénynek, melynek törvénymagyarázata igen világosan van levezetve, jelentősége közjogi vonatkozásában van. A XVI. döntvény szerint ut- vagy kövezetvámnak oly módon engedélyezett gyakorlása esetén, hogy a vám valamely meghatározott vasúti állomáson fel- és leadott mindennemű gyorsés teheráru szállítmányok után szedessék, a vám nem szedhető az olvan feladott áru után, mely a vasúti állomásra feladás végett iparvágányon szállíttatott, s az iparvágány a vámtárgyat 18*