Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 1-2. szám - Az ausztriai közjogi irodalom és Magyarország

\\ I ASSICS GYULA mert mi nem lazán összefüggő tartományokkal, hanem azok biztosított egységével akartunk egy uralkodó alá jutni. Másodszor pedig jelenti azt, hogy a Szent István koronájához tartozó országok (Magyarország és társországai) fölbonthatlanul együtt birtoklandók. A harmadik vonatkozás pedig az, hogy Ausztria a maga egészében és Magyarország a maga egészében együtt és elválaszthatlanul ugyanazon uralkodó által birtokoltassanak. Ennek kiemelése után felmentve érzem magam Jáger úrral szemben minden további vitatkozástól. A tudományos polémia különben is lehetetlenné van téve oly iróval szemben, ki a magyar állam jogforrásait az októberi diplomában, a februári pátensben és az 1867. deczember 21-iki osztrák törvényekben keresi. Mindenki tudja, hogy az októberi diploma a maga oktrojált alkotmányával Magyarország függetlenségét semmisítette meg, mert azt az ausztriai császárságnak mint szövetséges államnak (Bundesstaat) részesévé tette volna. A birodalmi tanács szervezetéről szóló ausztriai alaptőrvény (februári pátens) elfogadásával Magyarország feladta volna a jogfolytonosságot, a királyi hatalmat az osztrák császári hatalom részesévé tette volna, Magyarország Ausztria tagállamává szállt volna alá. Az 1867. deczember 21-iki törvény pedig osztrák törvény. A mi jogállásunkra nézve csak magyar törvények, tehát a magyar pragmatica sanctio törvényei és az 1867: XII. t.-cz. az irányadók. Hogy ezek szerint minő jogállása van Magyarországnak, tovább ne tűnődjék keresve keresett és mesterkélten kieszelt összbirodalmi történeti adatain és elméletein az «Osterreichische Zeitschriít für Verwaltung» szerkesztősége, csak tekintsen a közös intézmények czimerére, a miből nem lehet mást kiolvasni, mint Ausztria és Magyarország paritásos dualismusát. Azt a dualismust, mely tiszteletben tartja Ausztria törvényes önállóságát ép oly mérvben, mint Magyarország államiságát. II. Épen e sorok irása közben jut kezembe a «Neue Freie Presse»-nek az a száma, a melyben az összbirodalmi esz-