Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 1-2. szám - Az ausztriai közjogi irodalom és Magyarország

2 WLASSICS GYULA fáit: «Csak bámulni lehet azon a vakmerőségen, melylyel a győzni törekednek.* Ebben a megtiszteltetésben pedig azért részesültem, mert boldogult kiváló curiai biránknak Márkus Dezsőnek «Ungarisches Verwaltungsrecht» czimü könyvét egyik legjobb német folyóiratban a berlini «Deutsche Juristen Zeitung»-ban a szerkesztőség felkérésére méltatva azt irtam, hogy «ennek a könyvnek alapján minden külföldi meggyőződhetik arról is, hogy Magyarország souverain állam, hogy Magyarország és Ausztria között a közösség csak három vonatkozásban áll fenn, a hadügyben, a külügyi képviseletben és az ezekre vonatkozó pénzügyben ». Dr. Jáger ur ezzel szemben azt állitja, hogy semmiféle kitanitásra szükség nincs, mert az osztrák birodalmi alkotmány egyáltalában nem bonyolult mü. Azt mindenki, a ki csak törvényt olvasni tud, könnyen és egy fél óra alatt elolvashatja és megértheti az 1860. október 20. császári diplomából, az 1861 február 26. császári pátensből és «az osztrák monarchia összes országainak közös ügyeire vonatkozói) 1867. decz 21. 146. számú törvényből. E szerint az alkotmány szerint — folytatja Jáger ur - a habsburgi monarchiának összes országai, tehát a magyar korona országai is (a melyeket csak rövidítve jelölnek igy: Magyarország), a birodalmi területnek (Reichsgebiet) többi országaival egy föloszthatatlan és szétválaszthatatlan kapcsolatot alkotnak (Októberi diploma 2. és 3. bekezdés.). Már a birodalmi alkotmánynak ebből a határozott, nagyon könnyen és világosan olvasható és már az 1713. április 19. pragmatica sanctióban kimondott alapelvéből kiviláglik, hogy a osztrák monarchiának föloszthatatlan és szétválaszthatatlan államszövetségében, semmiféle a monarchiától külön választott és magukban önálló országterületek, még kevésbbé államok nem létezhetnek,