Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - Hatáskör és illetékesség az uj polgári perrendtartásban

HATÁSKÖR ÉS ILLETÉKESSÉG. 6$ térhet el a felperes által előadott értéktől, ha az <• vitássá tétetik », hanem e nélkül is akkor, ha az a köztudomással, vagy a biróság hivatalos tudomásával ellenkezik, vagy különben is valószínűtlennek mutatkozik. Ingatlan értékét azonban, a menynyiben más adat nincs, hatósági adó- és becslési bizonyitványnyal igazolt becsérték alapján kell megállapítani (lásd a bizonyítvány kiállításáról szóló 42600/1914. i. m. sz. rendeletet az Igazságügyi Közlöny 10. számában). Uj, de az igen) perekben eddig is követett gyakorlatnak megfelelő az a szabály, hogy követelés biztosítását, zálogjogot vagy jelzálogjogot tárgyazó perben a követelés összege, ha pedig a zálog értéke kisebb, akkor ez az érték lesz a pertárgy értékének megállapításában irányadó. További nóvumként - - nehogy a hitelező követelésének felosztásával és rés-Jetekben érvényesítésével a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyet a járásbiróság elé vihesse - - azt mondja ki a Pp., hogy «ha valamely követelést csak részben perelnek be, az érték megállapításában a fennálló egész követelés értéke irányadó, a még le nem járt részletek azonban figyelembe nem vétetnek». Ezt a szabályt a moratórium következtében kibocsátott második eljárási rendelet a Pp. életbelépése előtt is már meghonosította. Lényeges ujitást nem tartalmaznak az egy keresetben összefoglalt több követelésre, a járulékokra, a felemelt és leszállított keresetre vonatkozó hatásköri értékmegállapító szabályok. A járásbirósági itélet elleni felebbvitel megengedhetősége szempontjából azonban érdekes — bár a gyakorlatban ritkán alkalmazható nóvumként felemlítendő, hogy itt a járulékok is számitásba vétetnek, ha magukban véve meghaladják az ötven koronás felebbezési, illetőleg ötszáz koronás felülvizsgálati értékhatárt. Jogállarr. XIV. évf. 1. és 2. t.