Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 7-8. szám - A magánjogi oktatás reformjához

488 Dí KISS GÉZA változni. A magánjogositványok és az egyesek érdekeinek határozott képviselete az önkormányzó és törvényhozó testületekben való tevékenységgel ugyanazt a czélt fogja szolgálni: az igazságosságot és az állam jólétét. Forditoita : Dr. Nyári Jenő. A MAGÁNJOGI OKTATÁS REFORMJÁHOZ. Irta : Dr. KISS GÉZA. «Az egész jogi oktatás gerinczévé a magánjognak tanítását kell tenni»: ez a tétel ma már communis opinionak tekinthető. Fölösleges munka volna tehát — nem is szándékunk — ezúttal e tételt propagálni; annyival kevésbbé, mert ma minden reménységünk meg van annak legkomolyabb intézményes megvalósítására. Az alábbi szerény sorok czélja magának az intenzivebbé teendő czivílisztikai oktatásnak némely részletkérdését érinteni, különös figyelemmel az oly sok tekintetben megszivlelendő és követendő német egyetemi tanrendszerre. I. Kétségtelen, hogy a magánjogi oktatás intenzitását mindenekelőtt maguknak a tételes magánjogi főkollégiumoknak szaporításával kell növelni. Hasonlítsuk össze e részben a magyar és német egyetemi tanrendet. Szemben a tételes magánjogi leczkék ismert és oly méltán fölpanaszolt csekély számával egyetemeinken: a német egyetemek a lehetőséghez képest arról gondoskodnak, hogy a német polgári törvénykönyvnek mindegyik főrészét (kötelmi, dologi, család- és örökösödési jogot, de többnyire még az általános részt isj minden egyes félévben külön-külön főkollégiumban adják elő. Végig tekintve az 1915-iki nyári félév tanrendjein, azt látjuk, hogy a 22 német egyetem közül a berlini, bonni, breslaui, frankfurti, freiburgi, heidelbergi, jénai, königsbergi, leipzigi, müncheni, strassburgi és tübingeni egyetemeken e főrészekből ilyen leczkéket külön-külön hirdetnek. Helylyelközzel a család- és örökösödési jogot összevonják, az általános