Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 6. szám - A polgári törvénykönyv törvényjavaslata

BÍRÓI GYAKORLAT. 447 -állapítás nyilvánvalólag helytelen ténybeli következtetéssel történt. Ezt tartotta szem előtt a kir. Curia 1914. G. 172. számú határozatában, midőn azt mondotta ki, hogy «ha a felebbezési bíróság egyes tanuk vallomásának hitelt csak azért nem tulajdonit, mert valamely félnek közeli rokonai, ez a körülmény a helyes ténybeli következtetés alapján erre a megállapításra nyilvánvalóan nem alkalmas.» A budapesti kir. ítélőtábla 1914. G. 1527. és 1346. számú határozataiban a tanuk elfogultságának megállapítását és vallomásuk el nem fogadását, 1914. G. 1261. számú határozatában pedig a további bizonyítás mellőzését az okszerűség szempontjából vette felülvizsgálat alá. A Pp. 534.. íjának alapelve az, hogy a felülvizsgálat mindazon kérdésekben meg van engedve, a melyekben a törvény azt ki nem zárja; a törvény pedig csak a tényállítás valóságának vagy valótlanságának kérdésében korlátozza a felülvizsgálatot. A felülvizsgálat tehát nincs a jogkérdésre szorítva ; hanem mindaz, a mi nem szorosan vett tényállításnak, azaz nem valamely konkrét, külsőleg érzékelhető ténynek a megállapítása, az korlátlanul felülvizsgálható. Ehhez képest felülvizsgálat alá vette a Curia 1914. G. 156. sz. határozatában, hogy a jogügylet kényszer hatása alait köttetett, — 1914. G. 186. és 298. sz. határozatában pedig, hogy a megállapított tényekből következtetve fennforog-e a jogügylet szinlegessége, a tévedés és a jó- vagy rosszhiszeműség) Ugyanígy határozott a budapesti kir. ítélőtábla 1914. G. 1118. és 1040. sz. a. a rosszhiszeműség és a feleknek a külső tényekből megállapítható akarata kérdésében. A 5 34. §. utolsó bekezdése szerint a felülvizsgálati biróság az ügy érdemében a tényállást maga is megállapíthatja, ha ez a bizonyítás mérlegelése nélkül és tárgyalás nélkül lehetséges. Kárnak, elmaradt haszonnak vagy alapjára nézve nem vitás vragy bebizonyított más követelésnek birói megállapítástól függő mennyiségét a biróság a 271. §. értelmében minden körülmény figyelembe vételével legjobb belátása szerint állapítja meg; e kérdésben bizonyítást felvenni és igy bizonyítékokat mérlegelni sem tartozik. Itt tehát az 534. §. utolsó bekezdése a felülvizsgálati bíróságot nem korlátozza ; a tartás összegét, a kár mennyiségét a felülvizsgálati biróság maga is, legjobb belátása szerint állapíthatja meg, a mint ezt az 1534. §. min. indokolása és az igazságügyi bizottság jelentése — félreértés kikerülése végett — külön is hangsúlyozza. Így a Curia 1914 G. 225., 2^., $04., 321., 555. sz. határozataiban és a budapesti kir. ítélőtábla 1914. G. 1050., 1236., 1362., 1397. 1416. sz. határozataiban maga mérsékli a stornodij összegét, maga állapítja meg az ideiglenes nőtartás, a gyermektartás időtartamát és összegét, az ügyvédi dij iránti perben az ügyvédi munka értékét, és — az $43. §-nak megfelelően — maga bírálja felül az alsóbiróságnál felmerült perköltség viselésének és menynyiségének kérdését.