Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 6. szám - Az öröklési jog a magyar polgári törvénykönyv tervezetében

402 KIPP TIVADAR hogy a többi örökrész megnyílta egy és ugyanazon vagy pedig különböző jogalapokon nyugszik-e és pl. több végrendelet az öröklésnek ugyanaz a jogalapja, ellenben egy öröklési szerződés és egy végrendelet két különböző jogalap. A tervezet helyesen tette, a mikor egyszerűen kimondja, hogy az örökös az örökséget vagy az örökrészt csak osztatlanul fogadhatja el vagy utasíthatja vissza, ellenben, ha több örökrész nyilik meg javára, mindegyiket külön-külön fogadhatja el, vagy utasíthatja vissza, tekintet nélkül arra, hogy a megnyílás jogalapja egy-e vagy pedig több (1846—1848. §.). A tervezet nem ismer oly törvényes visszautasító határidőt, mint a mi polgári törvénykönyvünk, hanem csak az iránt intézkedik, hogy bármely érdekelt a hagyatéki bíróságnál kérheti, hogy az örökösnek határidőt tűzzön, a melyen belül az elfogadás vagy visszautasítás iránt nyilatkoznia kell. A határidő elmulasztása elfogadásnak számit. Ez tehát a pandektajog Justinianus-féle formulázásához való bizonyos visszatérést jelent. XVI. Arra a nálunk vitás és többnyire tagadó értelemben eldöntött kérdésre, vájjon az örökösnek a hagyatéki adóssal szemben magát örökösi bizonyítvány nyal kell-e igazolnia, a tervezet igenlő értelemben válaszol (1870. §.). Ugy intézkedik ugyanis, hogy az örökös, ha magát örökösi bizonyitványnyal nem igazolja, csupán bírói letétbe helyezésre vagy bírói őrizetbe adásra perelhet. Ez alól persze azt a jótékony kivételt teszi, hogy ha az örökhagyó ivadéka vagy özvegye van a hagyaték birtokában, a hagyatéki adóst örökösi bizonyítvány nélkül is teljesitésre perelheti (1870. §. 2-ik bekezdése). A hagyatéki hitelező, a ki örökösi bizonyitványnyal nem igazolt örökös ellen a hagyatéki tárgyakból való kielégités iránt kiván perelni, ugyanazon kivétellel fizetésre a keresetet csak az ismeretlen örökösök ügygondnokának perbevonásával índithatja meg. XVII. Egyebekben a hagyatéki hitelezők jogi helyzete sokkal egyszerűbben van szabályozva, mint nálunk. Nálunk hosszú viták után a törvény alapgondolataként azt állapították meg,