Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A felülvizsgálat köre

20 Dí TÉRFI GYULA A FELÜLVIZSGÁLAT KÖRE. Irta : Dr. TÉRFI GYULA. A felülvizsgálatnak a sommás eljárásról szóló törvényben megállapított szabályozását a polgári perrendtartás lényegesen átalakítja. Legnagyobb eltérés a felülvizsgálat alapjának a kibővitése. A sommás eljárási törvény felülvizsgálata, bár szintén nem szorítkozik a megsemmisitésre, hanem érdemi felülbirálat, általában csak jogkérdésre terjed ki, ténykérdésre nem, és csak a törvényben meghatározott három okon (1893 :XVIII. t.-cz. 18^. §.) van megengedve. A polgári perrendtartás elejti a jogkérdés és a ténykérdés megkülönböztetését, a melyet a gyakorlat sohasem tudott élesen és egyöntetűen elhatárolni és jelentékenyen kibővíti a felülvizsgálat okait. Az uj törvény nem azt határozza meg, hogy mikor van helye felülvizsgálatnak, nem pozitive állapítja meg a felülvizsgálat okait, hanem negatíve rendelkezik: azt mondja meg, hogy mikor nincs helye felülvizsgálatnak ; a kivételeket állapítja meg, mihez képest a szabály az, hogy minden kérdésben van helye felülvizsgálatnak, kivéve azokat a kérdéseket, a melyekben a törvény a felülvizsgálatot világosan kizárja. A törvény csak a tiszta ténykérdésben, a tényállítás valóságának vagy valótlanságának a puszta megállapítása kérdésében zárja ki a felülvizsgálatot; felülvizsgálatnak van tehát helye minden olyan kérdésben, a melyet előbb jogkérdésnek fogtak fel, továbbá olyan kérdésben is, a mi nem tisztán ténykérdés, pl. becslések eredménye, tartásdíj összege, kártérítés mennyisége stb., de ezenfelül a tiszta ténykérdést is, t. i. a tényállítás valóságának vagy valótlanságának a megállapítását is felül lehet vizsgálni azon az alapon, hogy a megállapítás jogszabály helytelen alkalmazásával vagy mellőzésével, vagy nyilvánvalólag helytelen ténybeli következtetéssel történt, vagy hogy az iratok tartalmával ellentétben áll.