Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 5. szám - Degré Lajos

ADÓ- ÉS ILLETÉKÜGY. 377 lenti, hogy a bérbeadott házaknál a hivatalos becslés utján megállapítandó béradó a megfelelő házosztályadónál kisebb nem lehet, mindazonáltal, ha a bérszerződés ennél kisebb bérösszeget is tüntet fel, vagy egyáltalában nem tüntet fel bérösszeget, akkor is házbéradót és nem házosztályadót kell kivetni. Valamely helyiség minősítése azon múlik, hogy azt minő czélra használják, ezért már előzőleg kimondta az 1053. elvi h., hogy zárt folyosó adóköteles lakrész, ha tényleg lakásul használják; ugyanez alapon az 1175. elvi h. kimondja, hogy az utczára nyíló ajtóval ellátott helyiséget csak akkor lehet nyitott helyiségnek minősíteni, ha ezt a helyiséget csakugyan ilyen gyanánt használják. Nem tekinthető tehát ilyennek az utczára nyíló ajtóval ellátott kamara. A munkáslakások adómentességét a XXXVI. döntvény liberálisan értelmezte. Az 1159. elvi h. azonban helyesen utal arra, hogy mihelyt a munkások a tula]donosnak dijat fizetnek akár az épület karbantartására, akár valamely más czimen, az adómentesség megszűnik. A gazdasággal együtt bérbeadott gazdasági szeszgyár nem tekinthető a gazdaság folytatására szükséges épületnek és igy az erre eső bérösszeg házadó alá esik (] 191. elvi h.). A IV. osztályú kereseti adó két fontos kijelentésre adott alkalmat. Az egyik azt a sokat vitatott kérdést oldta meg, vájjon a IV. oszt. kereseti adó évközi változás esetén felemelhető-e vagy leszállitható-e. A bíróság ujabb állandó gyakorlata mindkét kérdésre tagadólag felelt. A másik kijelentés szerint pedig a vármegyei törvényhatósági tisztviselők részere az 1912 : XVII. törvény alapján engedélyezett működési pótlék IV. osztályú kereseti adó alá e;ik, mert az 1875 : XXIX. törvény 28. §-a szerint minden járandóság, a mely e törvény értelmében nem adómentes, IV. oszt. kereseti adó alá vonandó (1201. elvi h.). Igaz ugyan, hogy az 1893 : IV. törvény 15. §-a a birák és ügyészek működési pótlékait adómenteseknek nyilvánította, de ennek az intézkedésnek a vármegyei törvényhatósági tisztviselők működési pótlékára való kiterjesztése nem indokolt és ezt a pénzügyminiszternek •62000/1914. sz. utasítása sem tartalmazza. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójánál a joggyakorlat többnyire az 1875 :XXIV. törvény taxativ felsorolásához kapcsolódik. Az 1. §. alapján az 1178. elvi. h. kimondja, hogy a gyári czélra használt épület bérértéke a társulati adó megállapításánál a nyers jövedelemből le nem vonható. Ennek oka, hogy a gyári épület azért állandóan adómentes, mert az ebből származó jövedelmet a törvény a gyári üzem megadóztatásával veti adó alá.* Ezzel szemben a munkásoknak használatra átengedett lakások bérértéke már joggal levonható a társaság nyers jövedelméből, mert ugyanoly beszámítás alá esik, ha a társaság alkalmazottai számára lakásokat bérel, vagy pedig lakásokat enged át. Ezt az utóbbi különbözáltal kiadott gyűjtemény 1914. évi XVIII. évfolyamának illető számaira utal, mig az iktató számmal és évszámmal idézett határozatok e gyűjteményben nem jelentek meg. * Szépen fejti ezt ki a XXXVI. sz. döntvény megokolása.