Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A bizonyitás az uj polgári perrendben

A POLGÁRI PERRENDTARTÁS ÉS A HÁBORÚ. I ^ A polgári per természetesen mindig közjogi intézmény volt, csakhogy ezt nem ismerték fel s nem is rendezték be ennek megfelelően. Hosszú ideig a polgári pert a magánjog járulékának tekintették, innen a sok magánjogi jellegű rendelkezés a régibb jogokban. Sőt uj polgári perrendünk sem tudott még minden magánjogi elemet kiküszöbölni az eljárásból, bár egyébként, mint fentebb emlitém, erősen áthatja a közjogi felfogás. A birák, a kik néhány nap múlva az életbe viszik át az uj alkotást, csak akkor működhetnek sikeresen, ha felismerik annak erősen megnyilatkozó közjogi szellemét és különösen azt, hogy mily kiváló szerepet juttat nekik a bizonyítás körül. A törvény legfőbb czélja, s legfőbb ékessége is, hogy legyen igazság a felek között, s ezért teszi le az egész bizonyítást a biró kezébe. Alig lehet jobb kívánságom, mint az, hogy bíráink az uj törvény ezt a czélját minéi teljesebben tudják megvalósítani. A POLGÁRI PERRENDTARTÁS ÉS A HÁBORÚ. Irta : SÓLYOM ANDOR. Annak, hogy a törvényhozás a polgári perrendtartásról szóló 1911:1. törvényczikk életbeléptetésének eredetileg f. évi szeptember hó i-re kitűzött végső határidejét 1915. évi január hó i-ső napjára halasztotta el, egyáltalán nem az volt az oka, mintha az igazságügyi kormányzat az életbeléptetéshez szükséges végrehajtási intézkedésekkel a korábbi időpontig el nem készülhetett volna, hanem főkép ez a, az elhalasztásra vonatkozó törvényjavaslathoz fűzött indokolásban is hangsúlyozott körülmény, hogy a szeptember i-jére, tehát az év utolsó harmadára kitűzött életbeléptetési időpont ugy a biróságok évközi ügymenete, mint az uj eljárási törvény és különösen az uj ügyvitel szempontjából is mindenkép alkalmatlannak látszott.