Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám

AZ UJ POLGÁRI PERRENDTARTÁS. j járt, mikor a szóbeli peres eljárás gyakorlati tanulmányozása végett nem a franczia, hanem a német jog területét választotta. Mindamellett a két perrendtartás ismeretének hiányára vallana, ha valaki azt mondaná, hogy a magyar perrendtartás a német birodalmi perrendtartásnak utánzata, vagy hogy csak lényegében is azt követné. Perrendtartásunk megalkotója azt tűzte ki föladatául, hogy a magyar viszonyoknak megfelelő peres eljárást teremtsen, a mely figyelembe veszi a jelen kor gazdasági viszonyainak követelményeit és igazságügyi szervezetünket. Ép ugy mint nem tartotta volna helyesnek, hogy a franczia peres eljárást utánozzuk, nem tartotta helyesnek azt sem, hogy a német perrendtartást recipiáljuk. A magyar perrendtartás általánosságban is más gondolatvilág terméke, mint a német birodalmi perrendtartás. Az a néhány évtized, a mely a német birodalmi perrendtartás megalkotása óta elmúlt, gyökeresen megváltoztatta a politikai és társadalmi nézeteket. Az individualizmus érvényesülése volt akkor a jelszó. Legjobbnak tartották azt az állami és társadalmi szervezetet, a mely legkevésbbé korlátozza az egyéniség érvényesülését. Közgazdasági téren a manchesterizmus tana, hogy a hatóság minél kevésbbé avatkozzék bele az egyéni tevékenységbe, uralkodott. Jogi téren ugyanezt tanította a polgári per dogmájának tekintett tárgyalási elv, a mely a feleket a per kizárólagos urainak tekintette és a bíróság passzivitását a pártatlan igazságszolgáltatás kellékéül állította föl. A polgári pert a felek párviadalának tekintették, a melynél a bírónak csak az volna a szerepe, hogy megállapítsa, ki a győztes. Ha a fél rosszul viszi perét, ez az ő dolga. A bírónak nem az a föladata, hogy kutassa az igazságot, az anyagi jogot, hanem az. hogy érvényre juttassa az alaki igazságot. Ha ezeket a tételeket talán nem is mondták ki ily élesen, de öntudatlanul követték. A szóbeliség bizonyos fokig ellentétben van ugyan ezekkel a fölfogásokkal és a szóbeli per már természeténél fogva is