Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A tárgyalási elnök jogköre a polgári perrendtartásban. [1.r.]

A TÁRGYALÁSI ELNÖK JOGKÖRE A POLG. PERRENDTARTÁSBAN. 8~ az esetben, ha az ügy egyszerű avagy sürgős, az érdemi tárgyalást nyomban megtarthatja, a mennyiben az elnök a perfelvétellel együtt az érdemi tárgyalást is kitűzte. Az előbbi esetben a helyes munkabeosztás, a halasztások elkerülése és főleg az érdemi tárgyalás előkészítése czéljából helyesen cselekszik az elnök, ha a feleket csupán tájékoztató, de semmi esetre sem az érdemi tárgyalás színezetével bíró, hanem rövid módon kikérdezi az ügv felől, s igy annak bonyolultabb vagy egyszerűbb minőségéhez képest teheti meg a további szükséges és az emiitett czéloknak megfelelő intézkedést. 3. Az érdemleges tárgyalás előkészítése a Pp. 194—202. §-ainak rendelkezéseiből kitünőleg a feleknek kiváló kötelességét és jogát képezi ugyan, a mennyiben a keresetét megalapító tényállásokat és bizonyítékokat a felperes, a kereseti igény tekintetében pedig a joggátló, jogszünetelő és jogelenyésztő tényeket és bizonyítékokat, ugy egyéb védelmét a törvényben megszabott időben és jogkövetkezmény terhével az alperes tartozik előkészitő iratban felhozni. És itt nem lehet elhallgatni egyrészt azt, hogy a jogi , fejtegetésektől való tartózkodást az •ügyvédi kartól bizalommal várjuk, mert ellenkező esetben a perek ismét az Írásbeliség összes hibáiba esnének a nélkül, hogy annak előnyeiben részesülnének, másrészt szintén utalnunk kellett arra, hogy az elnök is a későbbi érdemi tárgyalás során odahathat, hogy az ügyvédeket tisztán a tényállításokra és a bizonyítékok megjelölésére szoktassa az előkészítésben. Mindazonáltal a törvény elég bő hatáskört biztosított az elnöknek az érdemi tárgyalás előkészítése körül a 204. §-ában. Ugyanis annak daczára, hogy az előkészitő iratok első sorban az ellenfélnek a tárgyalásra való előkészülhetését czélozzák, mégis azok egyúttal a bíróságnak, különösen pedig az elnöknek a tárgyalásra való felkészülésére is szolgálnak. Ónként folyik tehát a czélszerü pervezetés természetéből az, hogy az elnöknek jogot kellett biztosítani abban az irányban, hogy a