Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 9-10. szám - A moratórium Boszniában

SZEMLE. 743 beosztott kir. járásbíróság 234 ügydarabot intézett el s ezek közül 175 esetben hozott ítéletet, a marasztaló ítéletek száma 151 volt. Hiánya a törvénynek, hogy bár a 9. §. szerint az elitéltet a bíróság a budapesti rendőrség egész területéről kitilthatja, ném akadályozza meg azt, hogy a bünős existenciák Budapest környékén annak közvetlen közelében telepedjenek le. Helyes volna tehát a törvény intencziójának megfelelően annak lágabb értelmezése. Azt hiszszük, nem lesz akadálya annak, hogy e tények ismeretében a bíróság e talán kissé tág, de mindenesetre czélszerü törvénymagyarázattal pótolja a szövege/és hibáját. A kihágási bíráskodásban 31,626 ügy többlet jelentkezik, a mi az előző évhez képest 17% emelkedést mutat. Ennek oka részben a kispesti és erzsébetfalvai kapitányságok ügyszaporulata, ezenfelül növelte a teendőket a közlekedési rendőrség, továbbá azok az uj törvények, miniszteri rendeletek és szabályrendeletek, a melyek uj kihágásokat állapítottak meg és utaltak a rendőrség hatáskörébe, így a gyülekezési jog gyakorlásáról szóló belügyminiszteri rendelet, a géperejű bérkocsikról szóló szabályrendelet stb. Hiánya ez intézménynek, hogy tizenkét rendőrbiróságnál csupán hárman végeznek ügyészi teendőket. Egyebekben a jelentés ugyanazt az anyagot tartalmazza, a melyet már az előző években folyóiratunk tüzetesen ismertetett, javaslatokat, reformóhajokat, a melye* részben mar megoldást nyertek, részben pedig sürgettetnek. Ez az évről-évre megújuló jelentés valósággal chronologikus monográfiája Budapest székesfőváros élettörténetének. Hiszen fővárosunk fejlődésének minden egyes fontosabb mozzanata, minden nevezetesebb eseménye hatással van azokra az életjelenségekre és társadalmi tünetekre, a melyek szemmeltartása a rendőrség feladata. A kékkönyv beszédes számoszlopai sok mindenről felvilágosítást nyújtanak, a mit a történetíró majdan az okok és jelenségek kutatásában nem mellőzhet. fvj.J — Háború és büntetőjog. Irta : Dr. Angyal Pál egyetemi tanár. (Különlenyomat a Bűnügyi Szemle III. évf. i-ső számából). Szerző érdekes tanulmányában rövid nemzetközi jogi tárgyú bevezetés után a háborúnak a büntetőjog általános elveire való hatásairól értekezik. Egyben a háború alkalmából tett kivételes rendelkezések fontos felsorolására is kiterjeszkedik a szerző. Majd a vonatkozó irodalomnak ismertetése után — és ez a czikk értékesebb része — a háború és a kriminalitás összefüggését, azaz a háború krimináletiologiai jelentőségét fejtegeti Angyal, konklúzióit statisztikai kimutatásokkal támogatva. Végre a katonaság és a kriminalitás összefüggésének történeti fejlődését mutatva be, indítványait is előterjeszti a szerző (21. és köv. oldal) a háború alatt és az azt köveiő békés időszak folyamán kifejtendő tennivalókat illetően egyes kriminál- és szocziálpolitikai kérdések megoldása végett. — A bírák és ügyészek egyesülete közgyűlésének elhalasztása. Az országos birói és ügyészi egyesület igazgatósága elhatározta, hogy az egye-