Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 9-10. szám - A moratórium Boszniában

TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. 737 tehát a kereset visszavételét és a per letételét1 az 1868 : LIV. t.-cz. uralmának még hátralevő idejére, a keresettől vagy vi^zonkeresettől való elállást2 vagy a perletételt az 1911 : I. törvényczikk alkalmazási időszakra. Vagyis a kereseti és a vis^nnkereseti megtámadás visszavonása kizárólag a bírósághoz intézett perrends\erü nyilatkozat utján történhetik hatályosan. Alábbi anyagunkba: a visszavonás visszavonásának megengedett voltába tartozik az a további kérdés, melyet itt csak érintek, vajon az elállás és a keresetvisszavétel alakjába bujtatott visszavonás csak perjogi, avagy anyagi jogi hatásokkal is jár-e ? Kétség esetében az elállást és a kereset visszavételét eljárási és nem egyúttal eljárás alatti ügyletnek 3 tekinteném és ezekbe anyagi jogi hatásokat nem olvasnék bele. Kétség esetében tehát a keresetileg gyakorolt egyoldalú ügylel visszavonásának a keresettől való elállás vagy a kereset visszavétele nem tekinthető, az merőben perjogi, nem pedig magánjogi ügylet is. Nem akadályozz^ meg tehát — ellenkező szándék igazolásáig — az alapul szolgáló megtámadási ügyletnek helyes perjogi uton való újbóli létesítését és érvényesítését. A határok megvonása persze itt is, mint annyi más helyen, nehéz. Fődolog arra ügyelnünk, hogy ily határok léteznek. A létesítő és a visszavonó ügylet közötti formai összhangot a házasságmegtámadási ügylet visszavonásán kivül a szabadalmi és a vele egy soron pendülő immateriális vagyonjogu egyoldalú ügyleteknek törvénybeli és az alapítványnak I. tervezetbeli4 szabályozásából is kiolvashatjuk. Az utóbbiból világosabban, mert az I. Tervezet 71. §-a a halálesetre szóló alapítás visszavonására a végintézkedés szabályaira hivatkozik. Ezek között az I. Tervezet 1911. szakasza a megsemmisítést vagy egyéb concludens visszavonást is emliti ugyan, azonban az írásbeli magánvégrendeletekre, vagyis oly anyagra szorítja, mely mint be nem fejezett tényállásu vegyes ügyletet felölelő nem igen alkalmas arra, hogy belőle általános következtetéseket vonhassunk. A hatósági alapítás csak hatósági bejelentés utján vonható vissza (71. §.). Az élők közötti alapítványt az I. Tervezet alighanem csakis azon a módon tartja visszavonhatónak, a melyben az alapítás történt. A szerzői törvény 43. szakaszából kivehetőleg mindenféle szerzői beiktatás, tehát a törlés is, az érdekeltek szóbeli vagy Írásbeli ((kérelmére!)^ vagyis a bejelentésnek megfelelően történik. A szabadalomról való lemondáshoz, melybe a már elmondottak után annak visszavonását is beleértelmeztük, írásbeli alak kell.5 A védjegy törlése a tulajdonosnak 1 1868/ LIV. t.-czikk 69- és 70. §-ok. 2 1911 : I. t.-cz. 186. és 590. §-ok. 3 V. ö. Polgári perrendtartás és Magánjog cz. dolgozatomat. 1012. J. E. E. V. k. 1. sz. -t A törvényjavaslatból az alapítvány szabályozása kimaradt, 5 1895 : XXXVII. t.-cz. 10. g. 2. p.