Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1914 / 9-10. szám - A moratórium Boszniában
MORATÓRIUMI RENDELETEK. 7 1 7 Moratórium és kivételes intézkedések a külföldi államokban. Midőn az alábbiakban a külföldi kivételes intézkedések körvonalait •mutatjuk be, előbb a magánjog és polgári perrend, majd a büntetőjog és bűnvádi eljárás körébe tartozó lényegesebb jogszabályokat ismertetjük A külföldi államoknak a háborúval kapcsolatos és a magánjog körébe vágó intézkedései két főcsoportra oszthatók annak a szempontnak figyeJembe vételével, vájjon az illető államban a teljesítési kötelezettség felfüggesztését, a moratóriumot általánosságban kimondták-e vagy sem. Azok között a számra nézve kisebbségben levő államok között, melyek egy általános moratóriumnak szükségét nem látták, elsősorban is a hatalmas hadviselőt, Németországot kell említenünk. Tekintettel ennek az országnak gazdasági helyzetére, a mértékadó tényezők ugy voltak meggyőződve, hogy •egy általános moratórium ott a gazdasági életre a jelen viszonyok közt. is egyenesen káros hatással lenne. A közgazdasági téren a háború kifolyásaként netán beálló zavarok elhárítására az adott esetben létesített különcs intézkedések a legalkalmasabbak és ezért az 1914. évi aug. 6-iki törvényiben (j. §.) fel is hatalmazta a törvényhozás a birodalmi tanácsot, hogy a háború tartama alatt rendeletileg léptethet életbe minden oly törvényes szabályozást, a mely gazdasági károsodások elhárítására szükséges. A birodalmi tanács egyelőre három rendeletet bocsátott ki e felhatalmazás alapján, melyek főleg a váltó- és csekk-adósok és hitelezők jogviszonyaira -vonatkoznak. E rendeletek leglényegesebb intézkedései, hogy felsőbb erőhatalom fogalma alá kell vonni azt az esetet, midőn valamely váltójogi cselekmény kellő időben való véghezvitelét egy külföldi állam által elrendelt törvényes intézkedés akadályozza. Külföldön kiállított váltók lejárata három hónappal meghosszabbittatik a kamatfizetés kötelezettségének épségben maradása mellett. Egyébként a váltó- és csekkjogban foglalt határidők meghosszabbításáról törvényes intézkedés is történt Németországban olyformán, hogy ha valamely a háborúval kapcsolatos esemény következtében egy jogcselekménynek kellő időben való véghezvitelét erőhatalom akadályozza, ugy a megszabott határidő annyival hosszabbittassék meg, a mennyi idő alatt a cselekmény foganatosítható, de legalább is hat nappal az akadály megszűntétől számítva. Ugyancsak specziális alkalmi törvény szabályozza a tőzsdei áru határidőüzletek lebonyolitását olyformán, hogy a még függőben levő üzleteket ugy kell tekinteni, mintha a teljesítéstől az egyik szerződő fél, egy részéről fennforgó jogos oknál fogva visszalépett volna és az ügyletkötők kötelesek egy az illetékes hatóság által megállapított liquidatiós ár alapul vételével egymással egyezségre lépni. A közönséges magánjogi kötelezettségek teljesitése körül a háború okozta rendkívüli állapotok méltánylását a birodalmi tanácsnak a fizetési