Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 9-10. szám - A nemzetközi szerződések hatálya Boszniára. 3. [r.]

7°4 DJ KIRÁLYFI ÁRPÁD külön rendelkezéseket Boszniára és Herczegovinára vonatkozólag, akkor úgyszólván egyedül az eljáró hatóságok arbitriumától függ, hogy vájjon concrét esetekben alkalmazzák-e valamely szerződés rendelkezéseit e tartományok népére és területére vagy sem. És előfordulhat e helyzet mellett, hogy pl. ugyanazt a szerződést a mi hatóságaink nem tekintik Boszniára alkalmazhatónak, mig a másik szerződő állam hatóságai azt Boszniára is alkalmazzák, sőt előfordulhat az is, hogy ugyanazon állam különböző hatóságai is eltérő álláspontot fognak elfoglalni, valahányszor a szerződéseknek Boszniára való alkalmazhatósága válik kérdésessé.* Szóval ma általános a tájékozatlanság Boszniának a nemzetközi szerződések szempontjából való megítélése tekintetében, a minek szükségképeni következménye a zűrzavaros, chaotikus jogállapot, határozatlan, rendszertelen gyakorlat, és a mi ezzel együtt jár, controversiák, súrlódások, diplomatiai conflictusok a mi hatóságaink és a külföldi hatóságok között. És ennek a határozatlan jogállapotnak a tulajdonképeni forrása, hogy hiányzik az elvi alap az idevágó kérdések tekintetében, még abban az alapvető kérdésben is, hogy vájjon ipso jure kiterjednek-e az Ausztria és Magyarország által kötött szerződések Boszniára, avagy csak ez iránti kifejezett rendelkezés esetében. A szerződések egy része ugyan kifejezetten ki van terjesztve Boszniára, a mi azt a helyes álláspontot látszik tükröztetni, hogy az Ausztria és Magyarország által kötött államszerződések önmagukban, vagyis külön rendelkezés hiányában, nem birnak jogérvénynyel Boszniában, ámde már az a tény, hogy a gyakorlat egészen rendszertelenül, szinte azt mondhatnók, ötletszerüleg jár el a kiterjesztett szerződések kiszemelésében, a mennyiben a szerződéseknek csupán egy csekély töredéke van kiterjesztve Boszniára, mig a szerződések * V. ö. még a boszniai illetőségű személyeknek a külföldön való határozatlan jogi helyzetére nézve «A bosnyák-herczegovinai tartományi illetőség és következményei)) czimü dolgozatomat. (Magyar Jogászegyleti Értekezések. Uj folyam III. köt. 21. fűz. 9J. és köv. l.j Budapest, 1911.