Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1914 / 9-10. szám - A gyámhatóságok reformja. 3. [r.]
684 D? MELLY BÉLA Az állami felügyelet joga és a gyámhatósági jog egy személy hatáskörében zavarólag hat egymásra s a döntés alatt levő kérdésben könnyen megsértheti a törvényességet, a? igazságot, a jogos érdeket vagy a\ egyéni jog érvényesülését. A legfelsőbb döntésnek pártatlansága hiányzik és a politikai érdekek áttörhetik az alaki és anyagi jogszabályokat. Ez káros hatással van az alsóbbfoku hatóságokra is, mert a politika érdekszálai azokat is megköthetik független és tárgyilagos intézkedéseikben és határozataikban. A köztisztviselők minősítéséről szóló 1883 : I. t.-cz. 5. §. 1. pontja szerint a minisztériumoknál a központi igazgatás fogalmazási szakánál kisebb minősités követeltetik, mint az árvaszéki elnöktől és az ülnököktől, vagyis a jogtudományi képzettség nem kivántatik meg, holott a gyámhatósági ügyek nagyobb részükben a magánjog körébe tartoznak. A belügyminisztériumi köztisztviselők szolgálatukat közvetlenül a minisztériumban kezdik meg és itt emelkednek fel, tehát nélkülözik a végsőfokon való döntésnél feltétlenül szükséges tapasztalatokat, a melyeket csakis az alsófoku hatóságoknál töltött közszolgálatban teljesített tényleges munkában szerezhetnek meg. Egyedül az ügyiratokra vannak utalva, a melyeket nem világosítanak meg az élettapasztalatok, a helyi, a családi és a társadalmi életviszonyok közvetlen ismerete. Mindegek oly hiányok, a melyek a végső döntés benső erejét és tekintélyét meggyöngítik és akadályai annak, hogy az alsóbbfoku hatóságoknál a gyakorlatot egyöntetűvé tegyék és általános irányelveket teremtsenek. Elekkel a\ észrevételekkel egyszerre felhangzott a? a kívánság is, hogy a gyámhatósági ügyeket végső fokon a m. kir. közigazgatási biróság döntse el. A közigazgatási biróság illetékességére, illetőleg hatáskörére nézve Fritz Fleiner a következőket mondja: «Der Gesetzgeber besitzt die Möglichkeit, die ZustándigKeit der Verwaltungsgerichte nach zwei verschiedenen Methoden zu umsr.hreiben:
