Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 9-10. szám - A gyámhatóságok reformja. 3. [r.]

682 Dl MELLY BÉLA papirokat is, a melyekbe a gyámoltak és gondnokoltak kész­pénze befektethető. A távollevő ismeretlen tartózkodásuak vagyonából a leszár­mazók részére tőke és kamat kiutalványozása iránt hozott hatá­rozatok jóváhagyás végett a belügyminiszterhez terjesztendők fel (18815: VI. t.-cz. 11. és 12. §-ok). A belügyminiszter ruházhatja fel a nagyközségeket a gyám­hatósági jogkör gyakorlásával (1877: XX. t.-cz. 174. §.); a községeknek megengedheti, hogy az odavaló árvák pénzét kezelhetik (1877: XX. t.-cz. 285. §.). A gyámhatóság illetékességének megállapítása, átruházása vagy árvaszék rendelése a belügyminisztert illetik meg az 1877: XX. t.-cz. 200., 203. §-ok és 1886 : XXII. t.-cz. 18. §-a eseteiben. Ha a bíróság és gyámhatóság között összeütközés merül fel, a belügyminiszterhez jelentést kell tenni (1877: XX. t.-cz. 204. §.). Abban az esetben, ha az 1894: XXXI. t.-cz. 67. §-ának b) pontja alapján a házasság megtámadható, az árvaszék ügyésze csakis a belügyminisztertől kapott utasítás alapján indíthatja meg a pert. Árvaszéki határozatoknak a külföldön való kézbesítése vagy végrehajtása iránt a belügyminiszter közvetítése kérendő ki (1877 : XX. t.-cz. 193. §.). Felügyeleti jogánál fogva a belügyminiszter az összes gyám­hatósági közigazgatás felett: felügyeletet és ellenőrzést gyako­rol s ez uton az árvaszék eljárását, belső ügyvitelét, pénzkeze­lését kiküldött közege által bármikor megvizsgálhatja. A belügyminiszter mini III. fokú gyámhatóság az 1877: XX. t.-cz. 212. §-a szerint a törvényhatósági közigazgatási bizott­ság, mint II. fokú gyámhatóság határozatai ellen benyújtott felebbezések fölött végső fokban határoz. Lényeges és jelentékeny jogkörrel van még a belügy­miniszter felruházva a családi tanács felállítása, megszüntetése és tevékenysége körül.

Next

/
Thumbnails
Contents