Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 9-10. szám - A második moratóriumi eljárási rendelet

A MÁSODIK MORATÓRIUMI ELJÁRÁSI RENDELET. moratórium alá nem eső részlettel vagy kamattal eg)üttesen az egész pénztartozásra megindíthatja és a bíróság az egész pénztartozásra vonatkozó jogvitát dönti el, természetesen a pénztartozásnak arra a részére nézve, a mely moratórium alá esik, a teljesítési határidőt az előbb mondott tüzetes szabályok értelmében állapítja meg. A rendelet csak feljogosítja, de nem kötelezheti a hitelezőt arra, hogy részletfizetés esetében egész pénztartozását érvényesítse. Minthogy azonban az egész jogviszony eldöntése és a perek szaporításával járó munka és költség elkerülése az alperesnek is nagy érdeke, a rendelet megadja az alperesnek azt a jogot, hogy ha a felperes keresetét nem az egész pénztartozásnak, hanem csak a részletnek vagy a kamatnak a megfizetésére indítja, az alperes ilyenkor viszontkereset utján megállapítási keresetet indfthat a felperes ellen és kérheti az egész pénztartozás fenn nem állásának bírói megállapítását, még pedig a nélkül, hogy köteles lenne kimutatni a megállapítási keresetnek azt a különben szükséges előfeltételét, hogy a megállapítási kereset az ő jogállapotának biztosítására a felperessel szemben szükségesnek mutatkozik. Ha az alperes a követelés egyrészének fenn nem állását vitatja, annak sincs akadálya, hogy ez iránt a rész iránt indítsa megállapítási viszontkeresetét. Ez a szabály azonban váltókeresetre nem áll; a kamat iránt indított váltókeresetét a felperes nem terjesztheti ki a moratóriumos váltótőkére, sem az alperes megállapítási viszontkeresetét nem indíthat. A részkövetelések érvényesítése esetében előállhat az a helytelenség, hogy a hitelező a követelés megosztásával törvényszék hatáskörébe tartozó ügyet járásbíróság elé vihet, esetleg lehetetlenné teszi a felebbezést vagy a felülvizsgálatot. Ennek elkerülésére az uj polgári perrendtartásban is meglevő azt a szabályt mondja ki a rendelet, hogy ha a hitelező a pénztartozásnak csak egy része iránt indít keresetet, a pertárgy értékét a birói hatáskör szempontjából a még fennálló egész követelés értéke szerint kell megállapítani, vagyis a lejárt követe-