Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 9-10. szám - A harmadik moratóriumi rendelet

624 MAGYARY GÉZA A végzet, sajnos, nem engedte meg, hogy a magyar névnek és tudományosságnak dicsőséget szerző működését tovább folytathassa. Szellemi erejének meg nem felelő testi szervezete megtagadta tőle a szolgálatot, mikor sokat vártunk tőle. Aránylag korai elvesztése akkor is nagy ürt hagyott volna maga után, ha sokan volnának köztünk, a kiket vele együtt emlegethetnénk. Ezzel, fájdalom, nem dicsekedhetünk. Elvesztése tehát egyelőre pótolhatatlan. Maradandó emléke azonban sokáig élni fog szellemének ragyogó termékeiben, a melyekben nem csupán kortársai gyönyörködhettek, hanem az utódok is okulást meríthetnek. Nyugalomba vonulása alkalmából a király a II. osztályú vaskoronarendjellel tüntette őt ki. Mi akkor fájdalmasan emlékeztünk meg visszavonulásáról, de mégis azzal a reménnyel, hogy a tudományos téren újra találkozunk. Most, midőn e reménységünk is megsemmisült, kegyeletes hálával teszszük le koszorúnkat a nagy érdemű tudós és biró s a Jogállam barátja és munkatársa ravatalára. A HARMADIK MORATÓRIUMI RENDELET. Irta : MAGYARY GÉZV I. Azok az idők, midőn a háborút a beláthatlan messze jövő rémének tekintettük, már néhány évvel a most ránk szakadt háború kitörése előtt eltűntek. Törvényhozásunk nagy előrelátással ezt jó eleve felismerte, s megfelelő jogintézményekkel felkészült a háborúra. így jött létre az 1912 : LXIII. t.-cz. «a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről*), a melyet bátran hdborujognak is nevezhetnénk. E törvény azonban csak a háborujog alaptételeit mondja ki, nevezetesen felhatalmazást ad a kormánynak a háború veszedelmének és a háborúnak idejére bizonyos intézkedésekre és bizonyos jogszabályok kibocsátására.