Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 9-10. szám

Dl BAUMGARTEN IZIDOR. megtorlás és a prophylaxis teendői egyesüljenek: elérkeztünk az engedékenység végső határáig, melynél a hódolat a szocziális állam kívánságai iránt még összeegyeztethető a jogállam követelményeivel. Ha még egy lépéssel tovább megyünk, ha az uj világfelfogás következetes keresztülvitelében elpártolnánk büntetőtörvénykönyvünktől: vissza fogunk térni ahhoz, és qedig annál hamarább, mennél messzebb távozunk el tőle». E néhány mondatban s az ezek hátteréül szolgáló egész előadásban benne van a büntetőtörvénykönyv revíziójának teljes programmja. A kódex egyes elavult intézkedéseinek megváltoztatása, a bűntettesek osztályozása s különösen a fiatalkorú és csökkent szellemi képességű bűntettesekre vonatkozó rendelkezések, valamint a biztonsági rendszabályok felvétele szerinte is oly követelések, a melyek megvalósítása elől nem lehet elzárkózni. Azonban óvást emel az oly felfogás ellen, a melynek lényege az, hogy a büntetés ne toroljon meg, hanem biztosítson, és hogy annak tárgya ne a büntetendő cselekmény legyen, hanem a tettes maga a bűntett által nyilvánvalóvá lett veszélyességgel. Ez uton a büntetőjog a társadalmi hygienia rendszerévé alakulna át. E szorosan körülirt határok között szólott hozzá Baumgarten Izidor a büntetőtörvénykönyv reformjának kérdéséhez, midőn a magyar jogászok gyülekezetében 1890-ben a feltételes elítélésről, 1890-ban a magáninditványról, 1902-ben a büntetetés kiméréséről kriminálpolitikai szempontból, 1904-ben a büntetés kimérésének reformjáról tartott tanulságos előadásokat, az elmeorvosok gyülekezetén pedig 1902-ben a nemi perverzitásról, 1906-ban a csökkent bes\ámüóképességröl értekezett. Nagy szellemének e megnyilatkozásai közül is különösen kiválik «A büntetés kiméréséről kriminálpolitikai szempontból» czim alatt tartott előadásainak sorozata, a melyről helyesen jegyezte meg Vámbéry Rusztem egyik meleg hangú czikkében, hogy ez nemcsak a magyar, hanem a világirodalomban is a legfényesebb bírálat, a melyben a szocziológiai büntetőjogi irány valaha részesült.