Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A jövő börtönrendszere

A JÖVŐ BÖRTÖNRENDSZERE. 17 kódexekben és javaslatokban visszatükröződik, két irány ismerhető fel: az egyik a szabadságvesztésbüntetési nemek lehető egyesitése, a másik a végrehajtási rendszernek alapul vétele a büntetési nemek megkülönböztetésében. Mindkét gondolat abban a belátásban gyökerezik, hogy a fegyház, börtön, fogház, elzárás stb. megkülönböztetése, még a mennyiben sikerült is köztük a végrehajtásban reális különbségeket teremteni, kriminálpolitikailag vajmi csekély értékű, de az ebből levont következtetés, hogy a különböző büntetési nemeknek különböző börtönrendszerek feleljenek meg, ismét csak zsák-utczába vezet. Ha ugyanis a cselekményhez mérten állapítja meg a törvény a büntetésnemet, a mely egyszersmind önálló börtönrendszert testesit meg, ismét elzárja a birót attól, hogy azt a bánásmódot alkalmazza, a mely az adott egyén és az adott eset sajátosságának megfelelő büntetési czél elérésére szükséges. Annak a büntetésnemnek a börtönrendszere, a mely a cselekmény etikai súlyához mérten megfelelőnek mutatkozik, még nem jelenti szükségkép a megfelelő eszközt az adott esetben kivánatos büntetési czél elérésére. Egyedüli kivezető útnak a mai és a jövő büntetőjog kompromisszuma által teremtett dilemmából a s^abadságves^tésbüníetések egységesítése mutatkozik, a melynek gondolatát először már Thonissen vetette fel az 1878. stockholmi nemzetközi börtönügyi kongressuson. Ha e gondolat ellen Liszt már a kriminálpolitikai feladatokban s legutóbb Gleispach a 31. német jogászülésen kifogást emelt, ugy ez azért történt, mert egy büntetési nem nem teljesítheti a büntetés különböző feladatait. Ez igaz ugyan, de az unifikált szabadságvesztésbüntetés még nem jelenti a végrehajtás egységesítését. Épp ellenkezőleg, csak a suly szerint nem differencziált, tehát a «cselekmény súlyától*) függetlenített szabadságvesztésbüntetésen belül válik lehetővé, hogy annak végrehajtásában a büntetési czélok érvényesüljenek. Három ily gyakorlati czélt ismer a büntetőjog: a nyomatékos intelmet .{elijesztést), a mely az alkalmi bűntettesek túlnyomó részével