Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 6. szám - Az egyoldalú ügylet

486 SZEMLE. ható megszüntető ügyletét, mini hogy a felmondás idegenszerüen hangzanék, szoros értelemben vett megszüntetésnek nevezem. Egységesnek látszott kérdésünk tehát állandóan két más határkérdés köpött ve\et el. Nem tudhatom, mennyiben vonhatók vissza az egyoldalú ügyletek, ha nem vizsgálom állandóan a\t is, mennyiben szüntethetők meg köteleseit részéről és vájjon mennyiben mondhat le a? általuk elért előnyökről a jogosult 1 2. Az egyoldalú ügylet visszavonásának kutatása tulajdonképen annak firtatása, vájjon az alapul szolgáló ügyleti akaratnyilvánítás joghatása végleges-e vagy sem ? Ha eddigi utunk helyes irányban haladt, ugy annak folyamán bizonyára találkoznunk kellett oly ösvényekkel is, melyek mostani czélunkhoz közelebb hoznak. Meggyőződésem szerint az előzőkben egyenesen a felé tartottunk. A hibátlan tényállásu, egyoldalú üg)rlet visszavonásának két időbeli halára már is nyilvánvaló. A\ egyik, melyen innen a visszavonás céltalan : a\ üzleti tényállás egészének lehajlása. Az olyas külön, törvényes, visszavonásengedélyezések, a melyeket az 1894 : XXXI. t.-czikk 68., avagy a magánjogi Tervezet I. 71. szakaszában találhatunk, arra szolgálnak alapul, hogy a kérdéses ügylet hatása elmarad, ha azt a bíróság avagy a felügyeleti hatóság intézkedése előtt légbe röpitik. Elmarad, de nem lesz erötlenitve. Hiszen a joghatás beálltához szükséges tényállás teljesen be sem következett, hiszen ez a hatástagadó tétel az ügyletsemmisséggel, nem pedig a megtámadhatósággal analóg. A hatósági jóváhagyásra szoruló ügylet a jóváhagyás előtt résztényállás, épen ezért a végleges joghatásra : a létesítő kötöttségére egyelőre sor sem került. Hibás és ennél a fejlődő joganyagnál talán nem egészen veszélytelen azt mondanunk, hogy a létesítő kötelezettsége visszahatólag meg lett szüntetve, akkor, mikor az alapító csak megakasztja az ügyleti tényállás egészének továbbhaladását, mikor tehát a joghatás eredetileg be sem állt. Dr. Almási Antal. SZEMLE. — Magyar közigazgatási jog. Márkus Dezsőnek, a mindnyájunk sajnálatára oly korán elhunyt kiváló jogászunknak Das öffentliche Rech der Gegenwart czimü tübingeni gyűjteményben a magyar közigazgatási jogról megjelent müvéről közigazgatási jogunk leghivatottabb ismerője Wlassics Gyula a magy. kir. közigazgatási bíróság elnöke irt komoly tanulmány számba menő ismertetést az Archív des öffenüichen Rechts ez évi 112. füzetébe. Ez ismertetés nem egyszerű a külföld számára készült kivonata Márkus nálunk közismert müvének, hanem kiváló szakismeretekre valló tanulmány, mely számos figyelemreméltó kritikai megjegyzést tartalmaz. Minden előnyének elismerése mellett kifogásolja Wlassics, hogy a mü nélkülözi a magyar