Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1914 / 6. szám - A nemzetközi szerződések hatálya Boszniára. 2. [r.]
DE KIRÁLYFI ÁRPÁD A belső jogi egység hiánya, a territoriális elkülönözottség és a partikuláris jogterületi állás adja meg itt is az azonos megítélés alapját. Azért nézetünk szerint a nemzetközi szerződéseknek Boszniára való hatályossága kérdésében irányitó elvként kell tekintenünk, hogy Boszniát ebben a vonatkozásban a gyarmatokkal egyképen kell megítélnünk. E szerint ugyanazok a szabályok, a melyek e szempontból általában a gyarmatokra nézve alkalmaztatnak, Boszniára is alkalmazandók. A mint tehát a nemzetközi gyakorlat a gyarmatokra elvileg nem tekinti a nemzetközi szerződések hatályát kiterjedőnek, éppen ugy nem tekinthetjük önként kiterjedőnek az Ausztria és Magyarország által kötött nemzetközi szerződések hatályát Boszniára nézve sem. Boszniának ez, az Ausztriától és Magyarországtól való territoriális elkülönözöttsége tehát, a melyet osztrák részről sem vonnak kétségbe,* még abban az esetben is akadálya lett volna annak, hogy a nemzetközi szerződések Boszniára és Herczegovinára ipso jure hatályosaknak tekintessenek, ha e tartományok egy államhoz kapcsoltattak volna. Annál inkább akadálya a nemzetközi szerződések Boszniára való alkalmazhatóságának az a tény, hogy Bosznia nem egy államba incorporáltatott, hanem két állam mellé csatoltatott, nem egy államnak vált alkotó részévé, hanem két állam tartozékává. A két állam coimperiuma alá való tartozás ténye ugyanis már egymagában is területjogi különállást biztosit e tartományoknak. Az elmondottakból már most következik, hogy ipso jure egyetlen, Ausztria és Magyarország által kötött nemzetközi szerződés sem terjed ki Boszniára és Herczegovinára, hanem a két állam nemzetközi szerződései csakis akkor birnak érvény* Elismeri ezt már az annexióról szóló osztrák törvényjavaslat indokolása isr mely szerint: «in dem gebietsrechtlichen Verháltnisse der beiden Provinzen zu Österreich und Ungarn tritt eine Ánderung nicht ein.» (1162. der Beilagen zu den stenogr. Protokollen des Abgeordnetenhauses. XVIII. Session. 1908. 4. 1.) Ily értelmű kijelentést tett Bienerth báró osztrák miniszterelnök is az osztrák képviselőház által kiküldött boszniai bizottságnak 1909 január 28-iki ülésén : «... gebietsrechtliche Sonderstellung als nicht ungarischer und nicht österreichischer Lánder.*