Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A jövő börtönrendszere

24 Dí VÁMBÉRY RUSZTEM midőn a XIX. század közepe felé az ausztráliai gyarmat lázadássa! fenyegetődzött az elitéltek odaszállitása ellen. Az volt eredetileg a czél, hogy csak az előzetes intézeti kezeléssel magánelzárással, majd közös munkáltatással is megszelídített rabok kerüljenek a gyarmatra s midőn 18^ 3-ban a transzportáczió végleg kiesett az u. n. probation system elemei közül, önkéntelenül alakult ki belőle a progresszivitás, a melynek eszményi befejezése már többé nem a transportáczió, hanem a társadalmi réclassement. Lényegében nem változott a rendszer akkor sem, midőn az ir börtönfelügyelő Sir Walter Crofton a közös munka és a feltételes szabadságrabocsátás közé az utóbbinak hathatósabb előkészítésére a közvetítő intézetet illesztette. Alapgondolatában a progresszív rendszer szükségszerű következménye a nevelés fogalmának, minthogy minden nevelés fokozatos. Ha a büntetés végrehajtásának technikai berendezésében ez nem is jut kifejezésre, nevelni csak ugy lehet, hogy az elitéltet lépésről-lépésre, fokról-fokra szoktatjuk hozzá a nehezebb feladatok teljesítéséhez, hogy mindinkább finomodnak azok az eszközök, a melyekkel benne psychikai hatásokat igyekszünk kiváltani. Ezért kezdődik a fokozatos börtönrendszer a magánzárka kézzelfoghatóan brutális kényszerével s ezért halványul el mindinkább a büntetés vége felé a Damokles-kard árnya, a mely a feltételesen szabadságra bocsátott felett lebeg. Fokozatosan enyhül a kényszer, fokozatosan sokasodnak a kisértések, a melyek ellen a kényszer psychikai ellenmotivumul kiván szolgálni. Ezen az uton, a mely a szabadságától teljesen megfosztott elitéltet a teljes szabadság felé vezeti, az elitélt saját erejével tesz meg minden lépést s az állam csak a lehetőséget nyújtja, hogy erkölcsi gimnasztikával ő maga küzdje ki a szabadságot. Fauszt bölcseségének végső sommázatát testesiti meg a fokozatos rendszer: «Csak azé a szabadság és az élet, Ki érettük naponként vivni kész.» Abban rejlik a fokozatos börtönrendszer sajátos értéke, hogy a megszokás erejét használja fel, midőn az elitéltet a társadalom