Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - A nemzetközi szerződések hatálya Boszniára. 1. [r.]

D? KIRÁLYFI ÁRPÁD sági tervezete* ezeket a felek akarata szerint idomítható szabad kereteket bizonyos ügyekben kamarailag szervezett kényszerintézmények és igy bizonyos érdekcsoportok hatalmi erejének •körébe és annak hatalmi kényszere alá akarná hajtani. A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK HATÁLYA BOSZNIÁRA. Irta : Dr. KIRÁLYFI ÁRPÁD. (Utánnyomás tilos.) I. Bosznia helyzete nemzetközi relatiókban. A berlini szerződés XXV. czikke politikai okokból kerülte ugyan a «területcessio» kifejezést, midőn Boszniát és Herczegovinát Ausztria és Magyarország uralma alá helyezte, minthogy azonban minden korlátozástól — ugy tartalmi, mint időbeli korlátozástól — menten hatalmazta fel a két államot Bosznia és Herczegovina «megszállására és kormányzására*, valójában itt az okkupác/.ió és adminisztráczió átruházásának formájában valóságos területcessio történt, s Ausztria és Magyarország az államhatalom teljességének korlátlan kifejtésére nyert jogot Bosznia és Herczegovina felett.** Az Ausztria és Magyarország s Törökország között 1879 április 21-én kötött egyezmény névleg fenntartotta ugyan a szultán souverainitását Bosznia felett, azonban a felségjogokból nem őrzött meg semmit a szultán számára, és pedig nemcsak Bosznia területén belül, de nemzetközi vonatkozásokban sem, ugy hogy a souverainitásnak ez a fictiv fenntartása voltaképen nem volt egyéb, mint puszta személyi con* Ügyvédek Lapja 191 j. évi 14. sz. ** így fogták fel általában Ausztria és Magyarország uralmát Bosznia felett a nemzetközi jogi irók már az okkupáczió tartama alatt is. L. különösen Neumann: Lempire austro-hongrois, la Bosnie et 1'Herzégovine.» («Revue de droit international.» 1879. 58. és köv. I.); Rivier: «Principes du droit des gens.» Paris, 1806. [. köt. 201. L; Bonfils: <.Lehrbuch des Völkerrechts.» Berlin, 1904. 181. I.; Lis^t: tDas Völkerrecht.» Berlin, K07. 102. 1.