Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 4. szám - Nemzet és állam a keletkezés , fejlés, viszony szempontjábol [könyvismertetés]

308 IRODALOM. sült-Államok, Németország, Ausztria és Magyarország viszonyával. Végül •egy igen érdekes fejezetben ismerteti a vallási és szoczialisztikus vüágnéz­letek jelentőségét a nemzeti érzés, a hazafiság szempontjából. Eredeti államalakulás szükségképen népi és csak a történelem folya­mán keletkeznek a népi egységeket áttörő államok, de az ily derivativ keletkezés is csak nemzeti alapon vezet önálló, független, az emberiségre valóban értékes állami létre. <iA\ állam az ember egyetemes eszméjének megvalósulása, öntudatos személyiséget alkotó nemzetnek irányzó, országló tevékenysége által.» A nemzet tehát nem valami levegőben függő, a lelkek mélyén rejlő valami : gondolat, eszme, elvontság, —mondja a szerző, Concha e tételét magyarázva — hanem külön személyiség, mely a társadalom minden életmozgásában hat és jelentkezik és a melynek csak egyik megnyilatkozása az állam, de konstitutív megnyilatkozása, mert nélküle a nemzet sem létezhet. «Allam azonban csak egy nemzetre lehet alapítva.» A magyar birodalomba az 1868 : XXX. s az 1868 : XLIV. t.-cz.-kek «behozzák a politikai nemzet fogalmát» és «mindeddig nemzet és állam kapcsolata a magyar nép állam­fenntartó erején változat'anul szilárdan áll». Látnivaló mindezekből, hogy a szerző müvében valóban nagyérdekü problémát tárgyal. Nagy készültség, a tárgyba való elmélyedés és gyakran meggyőző erejű gondolkozás jellemzik e könyvet, melynek csaknem min­den fejezetén a politikai elmélkedés nagymesierének, Concha G^o-nek tanításai vonulnak végig. Kár, hogy szerző anyagának összeválogatásánál gyakran szem elől téveszti problémáját s igy egész müvéből hiányzik a szigorúan tudományos rendszer. E hiba talán elsősorban arra vezethető vissza, hogy szerző nem látja mindig egész.en tisztán, hogy a nemzet min­denkor és mindenütt elsősorban jogi fogalom, még ott is, hol a társadalom egyéneit nem csupán a szuverén hatalomnak egysége kapcsolja egybe, hanem a fajé, a nyelvé s az érzületé is és hogy a nemzettel szemben a nemzetiség soha sem lehet más, mint puszta etnográfiai tény, avagy puszta politikai törekvés nemzeti elkülönülésre. A nemzet nem más, mint az egy és ugyanazon szuverén hatalom által összekapcsolt egyének egysége, mely egybevághat faji, nyelvi és pszichikai egységgel is, ennek fennforgása azon­ban nem szükségképi. De az államfogalomnak csupán ez a nemzetfogalom a szükségképi alkateleme épen ugy, mint a hogy állami egység nélkül nem­zeti egységről se lehet beszélni. A nemzet és állam viszonya ez : keletkezé­sük és fejlődésük egybeesik. Ha szerző müve a maga egészében csupán kísérlet maradt is, olyan kísérlet az, melynek részletei magukban véve is értékesek s tehetségről, szorgalomról és nemes törekvésről tesznek tanúságot. Dr. Tihanyi Lajos.

Next

/
Thumbnails
Contents