Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 4. szám - Törvényjavaslat as ipari bíróságokról

BÍRÓI GYAKORLAT. utolsó negyedévi dijat kifizette és meghalt október 15-án. A kedvezményezett követelte a nyereséget és a budapesti keresk. tps^ék megítélte, mert «a nyereményrészesedéssel való biztositásnál annak, hogy a biztosított a nyereményhalmazati időszak végén életben legyen, az az értelme, hogy a biztosítási dij az egész halmazati időre kifizettessék ; a biztosított a nyereményrészesedés alapjául szolgáió összes feltételeket teljesítette akkor, a mikor befizette az összes dijakat'). Azonban Budapesti Tábla és a Curia : «az a körülmény, hogy az utolsó díjrészlet megfizettetett, nem elég a nyereményhalmazati összegre vonatkozó követelés megáliapitására, mert nem állt be a követelés megállapításának az a másik feltétele, hogy a biztosított 1910 deczember 15-ig életben maradt légyen. Nagyobb a biztosító koczkázata, ha a nyereményösszeg fizetését csak az utolsó díjrészlet fizetéséhez köti, mint akkor, ha e mellett bizonyos időpont megérését is feltételül tűzi ki. E szerint az elsőbiróság felfogásának az vo'na a következménye, hogy a biztos;tó nagyobb koczkázanal terheltetnék, mint a mennyit a biztosítási szerződésben elvállalta (C. í27, 15.). XIII. Balesetbiztosítás. A kötvényfeltételek szerint megszűnik a biztosítás, ha biztositolt elmebajba esnék. E szerint a koczkázat terjedelme akkép korlátoztatof, hogy nem terjed ki azokra a balesetekre, melyek a biztosítottat elmezavart állapotban érik, még ha az elmebetegség a szerződés tartama alatt lépett is lel. Ez a kikötés hatályos és a P. T. 502. §-ában foglalt rendelkezés hasonszerüségéből is következtethető, hogy nem esik az 507. §. tiltó rendelkezései alá C. 339 12., K. J. 1913., 50.). A baleset megtörténte bizonyítottnak fogadtatott el azon az alapon, hogy a biztosított neje kérelmére mint tanú a sérülés mikénti megtörténtét eskü alatt ugy adta elő, mint az a kezelőorvosok véleménye szerint nemcsak megtörténhetett, hanem nagyon valószínűen tényleg meg is történt és arra adat fenn nem forgott, hogy a biztosítottat vétkes gondatlanság terhelné a baleset bekövetkezése körül (C. 479/12., H. D. 1913., 32.). A biztosított utazás közben kiesett a kocsiból s ennek folytán jobb keze megsérült és idegbénulás következtében a jobbkéz munkaképtelen lett. A biztosított nem késett el ebbeli igényének a szakértői vélemény feletti észrevételekben támasztásával, ha erről a bajról csak akkorlájt szerzett tudomást. Az ily idegbénulás állandó részleges munkaképtelenséget okoz és az erre az esetre kikötött összeg megítélendő, ha az is az orvosok véleménye, hogy kellő gyógyítás mellett a működésre képtelenség valószínűleg meg fog gyógyulni. Az igény megítélését az a körülmény sem akadályozhatja, hogy a részleges munkaképtelenség nem a keresetben felhozott kocsiból való kiesésnek, hanem az ezen kiesés következményeként beállott idegbénulásnak közvetlen okozata gyanánt jelentkezik (C. 1102 12., K. J. 1913., 114-)Bi^tositási ügynökök. Az ügynök az ajánlattevőhöz a biztosító részéről intézett kérdéseknek értelmezésére nézve a biztosító meghatalmazottjának