Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 4. szám - Visszakövetelhetők-e a bányatársládákba befizetett járulékok?

A TERVEZET MÁSODIK SZÖVEGÉNEK KÖTELMI JOGA. 20, l hatalmazottén csak akkor, ha a meghatahnazvány visszaadására irányzott felhivás eredménytelen maradt, vagy a meghatalmazottnak nem volt kézbesíthető. A §. tehát a 3. bekezdéssel kezdődőleg igy hangzanék: «A közzététel módja tekintetében az 191 1 : I. t.-cz. 176. §-ának 3., 4. és 6. bekezdésében foglalt szabályok irányadók. A közzététel költsége a meghatalmazót terheli; a meghatalmazottat csak akkor, ha a meghatalmazványnak megfelelő záros határidő alatt leendő visszaadása végett hozzá intézett felhivás eredménytelen maradt, vagy a meghatalmazottnak kézbesíthető nem volt.» Ad. 806. §. Ha a képviselt a nevében kötött szerződés jóváhagyását megtagadja, a másik lel a képviselőként eljárt személytől, hacsak ez a képviseletre való jogosultságát nem igazolja^ saját választása szerint vagy a szerződés teljesítését vagy nem teljesítés miatt kártérítést követelhet. Ha azonban a más nevében eljárt személy tévedésből a képviseletre jogosultnak vélte magát s a másik félre a szerződésből ingyenes előny vagy aránytalan nyereség háramolna : ez csak a szerződés megkötéséből eredő kára megtérítését követelheti. A képviselőként eljárt személy nem felelős, ha a másik fél a szerződós megkötésekor tudhatta, hogy ő nincs képviseletre jogosítva Nem felelős akkor sem, ha abban az időben szerződőképességében korlátozva volt, kivéve, ha törvényes képviselőjének beleegyezésével járt el. 1. A T., továbbfejlesztve a K. T. \2. §-át, a harmadiknak az álképviselővel szemben választása szerint a szerződés teljesítésének vagy nemteljesités miatti kártérítésnek követelhetésére ad jogot. A szabad választási jognál fogva a harmadik mindjárt az utóbbit is választhatja, vagyis nem köteles módot sem adni az álképviselőnek, hogy a szerződést teljesítse. A K. T.-nek nem ez az álláspontja, hanem az, hogy a harmadik az álképviselőtől követelheti ama kárának megtéritését, melyet az okozott azáltal, hogy képviseleti jog nélkül szerződött, vagy e helyett követelheti a szerződés teljesitését. Az újítást nem tartom helytállónak. Az álképviselő magatartásával okozott kár lehet több, lehet kevesebb, mint a szerződés nemteljesitésébői eredő kár; sem a több alól őt mentesíteni, sem a kevesbletért felelőssé tenni nincs okunk. A prius mindenesetre a kár-