Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A községi jegyzők államosítása

«4 NAVAY LAJOS Ez csak ugy érhető el, ha a jogi rendezés nem zavarja össze a felügyelet valódi természetét a gyámkodással, hanem mindegyiket elkülönítve világos átlátszósággal szabályozza. Bármely szabályozásnak azonban feltétlen követelménye, hogy a legteljesebb birói védelmet biztosítsa. Mihelyt a felügyeleti rendezés mögött megvonulna az a szűkkeblű gondolat, hogy a rendezés a birói ellenőrzést minél szűkebb korlátok közé szoritsa, akkor veszedelembe kerülhet az önkormányzat, de veszedelembe kerülhet a hatályos áilamfelügyelet is. Ezért adnak ma már az egész müveit világon a közigazgatás területén széles birói jogvédelmet. Ebben és nem a miniszteri felelősség nagyon fogyatékos mai szervezetében látják ma a jogszerű közigazgatás életerős biztositékát. A KÖZSÉGI JEGYZŐK ÁLLAMOSÍTÁSA. Irta : NÁVAY LAJOS. A «nagy» közigazgatási reform küszöbén, szükséges hogy a községi közigazgatás néhány kérdésével is foglalkozzunk, nemcsak azért, mivel a megyei reformmal kapcsolatban a községi közigazgatás is átszervezendő lesz, de főleg azért, mert a községi életben tükröződik vissza legközvetlenebbül a végrehajtó hatalom minden ténykedése. A ki a megyei adminisztráczióban csak némikép járatos, az tudhatja, hogy mennyi munka háramlik a községi élet egyetlen végrehajtó szervére, a jegyzőre és hogy mily nagyterjedelmü az a kör, a melynek betöltése elsősorban a jegyző hivatottságától függ. Az egész elöljáróság közreműködése legtöbbször csak látszólagos, mert tényleg a jegyző az, a ki a közigazgatást ellátja, a ki a munkáért a felelősséget viseli és a ki a maga tudásával elöljáró társai tudatlanságát pótolja. Nem csoda tehát, hogy a községi közigazgatás reformjánál is a jegyzői állás az, mely előtérben áll, ugy a