Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 4. szám - A polgári törvénykönyv javaslatáról

D? NAGY FERENCZ szervek által kiegyenlittessenek, sőt büntető hatalmával is megvédje polgárainak jogos érdekeit: ez mind a polg. tvkönyvre támaszkodik s abban találja előfeltételeit. Sajnos, ezt a legfontosabb törvényhozási fundamentumát a jogrendnek mindezideig nélkülöztük. A 48-diki nagy átalakulás: az ősiség és úrbér eltörlésével, a szomorú események folytán nem vezetett az uj jogrend codificatiójához, jóllehet az 1848: XV. t.-cz. határozottan kimondta, hogy «a minisztérium az ősiség teljes és tökéletes eltörlésének alapján a polgári törvénykönyvet ki fogja dolgozni és ezen törvénykönyv javaslatát a legközelebbi országgyűlés elébe terjesztendő. E helyett megkaptuk 1852-ben az osztrák polg. törvénykönyvet, a mely ugyan kiváló alkotás, de abszolúte nem számolt a hazai jogi felfogásokkal, miért is érthető, hogy a midőn 1861-ben az Országbirói Értekezlet összeült, hogy a régi magyar jog visszaállítása iránt tanácskozzék, a túlnyomó többség az osztr. polg. tvk. megtartása ellen nyilatkozott. Ennek keresztülvitele azonban nem ment könnyen. A régi jogot egyszerűen visszaállítani nem lehetett, hisz az összes forgalmi viszonyok megváltoztak az ősiség, úrbér eltörlése s a modern gazdasági berendezések folytán. De épen erre való tekintettel továbbra is fenn kellett tartani legalább az ingatlan jogra és a telekkönyvre vonatkozó szabályokat s miután az ingókra vonatkozó és a kötelmi jog túlnyomóan a római jog alapján nyugodott, s mint ilyen kifejezett fenntartás nélkül is alkalmazható volt: az Országbírói Értekezlet a magánjog terén mindössze arra szorítkozott, hogy a család- és örökösödési jog terén igyekezzék a régi magyar felfogást az uj jogállapottal összhangzásba hozni. Ebben a chaotikus állapotban találta az alkotmány visszaállítása a magánjogot. Egyfelől kifejezett osztr. polg. t., másfelől hallgatólagos osztr. p. t. keverve u. n. pandektajogi elmélettel bírói gyakorlattá emelve, harmadsorban régi magyar jogfellogás az ujabb viszonyokhoz idomítva s kizárólag egyházi házassági jog az egyes felekezetek szerint. E mellett területi