Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 3. szám - Az egyoldalu ügylet

224 BÍRÓI GYAKORLAT. és ott a hajózásnak hivatalos megnyitásáig teleltetni tartozott. A biztosított a hajóinditáshoz annyiban hozzájárult, hogy egymásnak hajóterhén könynyitsen, de az nemcsak ezt tette, hanem rakodott is és ennek következtében öt napi késedelemmel érkezett a telelőbe, s ezzel megszegte a biztosítási szerződés fontos határozmányát. Minthogy ezen határozmány a biztosítás terjedelmét határozza meg és annak megsértése azt vonja maga után, hogy a hajó ezen utján biztosítatlan maradt : a biztosított keresete elutasittatott (C. 75012., H. D. 1915., 87.). N X. Elévülés. A biztosító a kárösszeget 800 K-ra tette a becslés alapján, de hajlandónak nyilatkozott a per elkerülése véget1 1000 K-t is fizetni és megbízta főügynökségét, hogy ebben az értelemben tárgyaljon a biztosítottal. A Budapesti Tábla szerint a 800 K kárösszeg tekintetében elismerés forogván fenn, ez megszakította az egy évi elévülést, de ennek megtörténte után az ismét kezdetét vette. Mert a biztosított el nem fogadván az egyességi ajánla'ot, nem keletkezett a rendes magánjogi élévülés ala tartozó egyesség, mint uj jogalap ; az egyoldalú elismerés pedig a kötelezettség jogalapját meg nem változtatja. Ezzel szemben a Curia : «a biztosító 800 K kártérítési összegnek megfizetésére feltétlen kötelezettséget vállalt, a mi nemcsak elismerés, hanem uj kötelmi jogalapot is teremtett és ezért helyes az elsőbiróságnak az a felfogása, hogy erre az összegre vonatkozólag nem a kt. 487. §-ában előírt rövid, hanem az általános magánjogi szabályok, szerinte rendes elévülési idő nyer alkalmazást (910, 912., H. D 1915 , 181.). A Curia már előzően is kimondta, hogy igényelismerés es felteteles fizetési kötelezettségvállalás esetében a köztörvényi elévülési idő alkalmazandó, valamint azt is, hogy az igényelt összeg egy részének felajánlása az elévülés szempontjából elismerésnek nem tekinthető. Befejezése következik.) £)/". Gold Simon. A közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának gyakorlata. I. Az uj adótörvények végrehajtása újból halasztást szenvedett, ugy hogy a közigazgatási biróság e joganyagból az idén csakis az 1909. évi VI. t.-cz-kel a házadóval és az uj adókezelési törvényekkel foglalkozott. Itt mindenekelőtt a XXXVI. sz. döntvényről kell beszámolnunk, a mely szerint a háztulajdonos által gyári czélokra használt helyiségeket a lörvényben biztosított állandó házadómentesség akkor is megilleti, ha azok olyan épületben vannak, melynek egyéb részeit a háztulajdonos másképen értékesiti. Kimondta továbbá a közigazgatási biróság, hogy a lakásra alkalmas épület akkor is házadó alá esik, ha azt idegen telken meghatározott időre építették (12101 19121 104. sz.).* Az adómentesnek nyilvánított épület, *) Az első szám a határozat számára, a második szám a közigazgatási biróság által kiadott döntvény- és határozatgyiijtemény folyó számára hivatkozik.