Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - Önkormányzat és felügyeleti jog

ÖNKORMÁNYZAT ÉS FELÜGYELETI JOG. 7 e kiváló búvára, ad felvilágosítást a belügyminiszteri gyakorlatról. «A szabályrendeletek»> czimü kis munkájában erre nézve ezt olvasom: «A törvény azoktól a szabályrendeletektől, a melyeknek megalkotása nem kötelező, csak azt követeli meg, hogy a törvénynyel és a kormány rendeleteivel ne ellenkezzenek. A törvény alapján tehát a jóváhagyás megtagadását nem lehet egyéb okra, pl. czélszerütlenségre fektetni. A gyakorlatban azonban a törvényhatósági szabályrendeleteket a miniszterek czélszerüségi szempontból is birálat alá szokták venni és a jóváhagyást ez alapon is meg szokták tagadni. Ez a gyakorlat méltán fejlődött ki a régi jogállapotból, a mely a szabályrendeletnek — a törvényességen kivül — egyéb kellékeit is megszabta és a felsőbb hatóság jóváhagyását is kifejezetten megkövetelte. Kifejlődhetett ez az 1886: XXI. t.-cz. ama rendelkezéseiből is, a melyek szintén kizárják annak a lehetőségét, hogy törvényhatósági szabályrendelet kifejezett jóváhagyás nélkül hatályba léphessen. Összhangban is áll ez a gyakorlat a felügyeleti jog természetével, valamint az 1886: XXI. t.-cz. ama rendelkezéseivel is, a melyek a miniszternek a törvényhatósági szabályrendeletekre positiv beavatkozási jogot biztosítanak. Viszont azonban el kell ismernünk, — folytatja Ladik — hogy ezt a gyakorlatot a törvény kétségbevonhatlan rendelkezéseire alapitani lehetetlen és hogy ez a gyakorlat ellentétben áll a törvény megalkotása idején a legilletékesebb tényezőnek: az akkori belügyminiszternek a képviselőházban tett nyilatkozatával, a mely a miniszter jogkörét kizárólag a törvényesség vizsgálatára korlátozottan értelmezte. A törvény szószerinti szövege és a fentebb ismertetett belügyminiszteri nyilatkozat aztán annak a megállapítására vezet, tői az illető miniszter a bemutatási záradékkal való ellátást ideiglenesen vagy véglegesen megtagadja, az esetben határozatát indokolni tartozik. Oly szabályrendeletekre nézve azonban, melyeknek megalkotását valamely törvény teszi a törvényhatóság kötelességévé, joga van a kormánynak a szabályrendelet hiányának pótlására módosításokat vagy átalakítást kivánni. Ha a szabályrendelet a törvénynek meg nem felel, vagy alaki vagy tartalmi fogyatkozásai miatt ezután sem volna arra alkalmas, hogy jogszabályul szolgáljon, vagy a törvényhalóság a szabályrendelet alkotását megtagadná, a kormány jogosítva van rendeleti uton intézkedni. Ha a törvényhatóság később megfelelő szabályrendeletet alkotott, a megerősítés után a kormány szabályrendelete hatályát veszti.