Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 3. szám - A bányatársládákba befizetett járulékok visszakövetelhetők-e?

Dí M ESZLÉNY ARTÚR nak a családjogi viszonyok stabilitása érdekében, emennek a jóhiszemű harmadik jogszerzők oltalma kedvéért. S kiterjesztendőnek tartom ezt az elvet az általam «önálló immateriális jogok»-nak nevezett jogok ipl. szerzői-, szabadalmi-, mintajog stb.) fölötti rendelkező nyilatkozatokra is, a melyek a dologi jogokkal e részben is azonos elbírálás alá esnek: ezek is, amazok is abszolút jogok, melyek tehát a jogosult egyoldalú akaratának vannak alárendelve; ezeknél is, amazoknál is fennáll annak szükségessége, hogy mindaddig megdönthetők ne legyenek, a mig ez külön e czélnak rendelt eljárás során meg nem történik, melyben mindenki részt vehet és melybe mindenkit bele is kell vonni, a ki a kérdéses jogon további jogokat szerzett. Nem látom be azonban, mi szükség van erre az intézkedésre a kötelmi rendelkezések körében, hol a kérdés, ha végiggondoljuk, néhány üres és csak a dolosus adós bujkálását elősegítő formaszabályban merül ki. A jelzett joghatás a kötelmi jog körében a gyakorlatba átvive ugy fest, hogy a felperes, a kivel szemben az alperes kifogás utján azzal védekezik, hogy az ügylet érvénytelen, mert lényeges tévedésben volt stb., ezt a kifogást elütheti azzal, hogy az csak külön per utján érvényesíthető. Ezt azonban előre tudván az alperes, neki is van magához való esze és ezt a tényállítást nem kifogás alakjában, hanem a Pp. 189. §-ában kifejezetten megengedett viszontkereset alakjában fogja előterjeszteni, a mit a Pp. neki oly kényelmessé tesz, hogy még az illetékesség hiányától is eltekint. Ha kétes is lehet, vájjon alapitható-e a viszontkereset jogossága arra, hogy a viszontkereset a keresettel szemben védelemként is érvényesíthető volna (nem osztom Magyart nézetét — Magyar polgári perjog, 1913., 496. 1. — hogy ez csak a beszámításra vonatkozik, RG. 1902. decz. 17., Kovács: A Pp. magyarázata, 191.1., 296. 1. 28. j.): de mindenesetre alapitható arra, hogy a viszontkereset a keresettel összefügg. S így a biró mégis ugyanabban a perben, tehát lényegileg inczidentaliter, kénytelen dönteni a megtámadás kérdésében,